Lapszemle, 1930. április

1930-04-29 [1361]

ís makacskodásánök Itáliával széniben mesterkélt is természetellenes vonásai vannak, amelyeket nehezen lehet megérteni, sőt talán még a franciák maguk sem tudnák azt elfogadhatólag megmagyarázni. Ugylátszik csökönyösen ragaszkodnak ahhoz a régi francia konzervatív jelszóhoz, amely szerint Franciaország biztonsága nem engedi meg, hogy szomszédjai között nagy nemzetek legyenek. Ha igy van, ez elég elítélendő bizonyságot szolgáltat a való tények realisztikus felfogásának hiányáról. Sz a hiány, amely a franciák politikáját annyira befolyásolja, természetesen nagy akadályt gördít Franciaországnak a szomszédokkal való megértése eli és ama törekvések elé is, hogy a két ország között még mindig függőben lévő u.n. vitás kérdéseket objektíve megvitassák, ami pedig nagyobb érdeke Franciaországnak, mint Itáliának* J4 volna ha megértené a francia közvélemény, hogy Itália nem gondol holmi támadásokra,háborús szövetségekre,de azt is meg keli. érteniök, hogy Itália inkább lemond ezeknek a kérdéseknek tisztázásáról, ha az Itália részéről jogokról valő lemondással van összekötve. Jtársai^ ellen megkezdett bclgrádi_jpb_r J-ájjrvaláslt ís ezek között a Sí^^^J^Sí^íS,'^^^ azt irja, hogy a belgrádi tárgyalástól "szenzációs leleplezéseket várnak. A Macsek elleni bü

nper - mint a Beste jteJ^^jdjuio_/22/^JJizet5 jieljén Sm_gj.org! Jiosszabb _ci_kkben kifejti Jl^e?_l^ ban^crnek_J;_ekir»thető. Azok az ellentétek, amelyek a két rokon nép viszonyát idáig juttatták; fontos fejezetet képeznek a történelemben, illetve annak abban a periódusában, amely a három délszláv nemzet u.n. egyesülését közvetlenül megelőzte és követte. A helyzet megért és éhez á cikfeirő szükségesnek véli rövid visszatekintést adni arra, miként jö"tt létre ez az u.n. hármas királyság, amelyből a horvátok nagyon is hamar kiábrándultak és szabadulni igyekeztek, ilyenformán a belgrádi pernek nemcsak jogászi, hanem poli-