Lapszemle, 1930. április

1930-04-28 [1361]

rad a csehszlovák törvény éa a magyar optánsoknak csak annyit hagynak meg birtokaikból, amennyit a törvény megenged. Ha a párizsi egyez mény aláirására sor kerül., ugy ezzel a hágai egyezménynek minden homályos szakasza véglsgss rendezést nyer,, A párizsi egyezmény fonttá rendelkezéseket tartalmaa a főhercegek éa a községek birtokaira ia amelyek az állami határon túlra ia terjednek., Ezek az ügyök azonban nem tartoznak az állani földhivatal illetékessége alá s ezért ezekről Vezaenilek osak általánosaágban emlékezett mog

c A magyarok si^ ksro főleg abban rejlik - mondotta Vezssnilok - hogy a nagyhatalmak anyagi hozzájárulásával a nemzetközi agráralapon kivül létssitenek még «gy rendkívüli tartalékalapot arra az eshetőségreha a már benyújtott optánspereken kivül a jövőben még ujabb panaszok érkeznének nagybirtokosok részéről, A magyarok mindig attól féltek, hogy a panaszok további '* szaporodásával a hágai agráralap egyre gyengülne és nem tudna még olyan kártalanítást sem fizetni, amily et a kisantant államok eddig közvetlenül fizettek a nagybirtokot'oknakEzért a magyarok szivósan szembehelyezkedtek annak hogy a hágai agráralap fedezze Csehszlovákiát - nemcsak a múltból származó, de a jövőben keletkezhető összes pörök ellen* A tartalékalap létesítésével ez az aggodalom indokolatlanná vált és ennek alapján a magyarok a békés megogyezős mellett döntöttek. i Párjzsj tárgyalásokkal kapcsolatban a Pragor Preaae /26-115/ azt irja, hogy az egyezmény •gyes pontjainak tárgyalásánál nem voltak komolyabb nehézségek,. Antinak a pontnak amely hivatva van meghatározni azt a határidőt, amelyen belül a döntőbíróságok még fel vehetnek panaszokat^ szövegezése még nem lett véglegesen megállapítva. Azonban minden érdekelt kormány hangsúlyozta, hogy az a folytonos nyugtalanság, amelyet a Magyarország