Lapszemle, 1930. április

1930-04-28 [1361]

pedig ugy a folyamatban levőket, mint azokat , amelyeket a határidő* » mulasztásra vonatkozó korlátozott egyes feltételek mellett indíthatnak meg • nem Románia, Csehország és Jugoszlávia ellen, hanem a hágai süvegben már tervbevett agráralap ellen folytatják le? Ez az intézkedés • azonban a jövőre nézve caak korlátolt közű agrárpörökre vonatkozik* Ha t ehát uj agrárt örvényen alapuló vagy egyébként az egyezményen kivül eső agráré Ivét elekkel sújtanák a magyar állampolgárokataz illetők számára fennmarad a 250.-ik cikkben alapuló joguk? Azokban az agrárpörökben, amelyekre nézve az agráralapot tervezték, az alperes szerepét maga az alap .tölti be. A vegyes döntőbiróság által megállapított kártétit és és pörvesztesség csak egyéni okokból,/pl- tulajdonosi minőség, vagy a magyar állampolgárság hiánya/ fordulat el.A második egyezmény egyes cikkeiből a magyar hivatalos jelentés kiemeli, hogy az első cikk arról rendelkezik, hogy milyen agrárpörök fognak ezután román, cseh éa jugoszláv viszonylatban az alap ellen folyni-, A második és harmadik cikk pör jogi természetű intézkedée-eket tartalmaz, a negyedik cikkben foglalt int éledések az Ítélkezés meggyorsítását célozzák, a harmadik oikk intézkedései az alapok arányos felosztására vonatkoznak* A 9-ik és 16-ik cikkek a vegyes döntőbíróság szervezetéről és működéséről intézkednek, a 9-ik °ikk mondja ki, hogy az eddigi háromtagú biróság öttagúvá egészíttessék ki, A 10-ik cikk pontosabban körülírja a fellebbezési jogot, a hágai állandó nemzetközi bírósághoz* A 11-ik oikk kimondja, hogy az egyezségek lehetővé tétele céljából a döntőbíróságok 1930. október 20.,-ig nem Ítélkeznek. A 13-ik cikk megállapítja, hogy a döntőbírósági eljárási szabályokban meghatározott határidő elmulasztásával 1930*január 20-át követő időben elkésve beadott vagy beadandó pöröket méltányossági alapon töbré nem fogadják el. Ezután tehát csak jövőbeli uj tények alapján lehet pörölni* A 14-ik és 16-ik cikk az agrárpörök esetleges elkésettségének elbírálása.