Lapszemle, 1930. április

1930-04-28 [1361]

riáju magyar földbirtokokból legfeljebb még 25.000 Jboldat fog a jövőbei kisaj átit t-ni. Az oplánsok agráipörea t ekintetében tehát a párisi egyezmény még a hágai megállapodásokban lefektetett alapelveken is túlmegy, amennyiben már gyakorlatilag ia fedezetet teremt a caehek által a jövőben földreform célokra kisajátitandó magyar földbirtokoknak. Elhárul tehát az a veszedelem, hogy az agrárperek további szaporodásával az A.. alap annyira meggyengüljön hogy megfelelő kártalanítási összeget ne ti jesitheaeen* A párisi egyezmény részletes megismerése igazolja, hogy a magyar delegáció a magyar álláspontot sileresen megvédelmezte az egyez meny ratifikálására a kisentente-államok saját kijelentésük szerint a legrövidebb időn belül hajlandók és ez Ígéretük megtartását annál inkább remélni lehet, mert hiszen a további szabót álásnak részükről se mm értelme nincs, Magyarország a legröaLdebb idő múlva ratifikálni fogja o. egyezményt és a jóvátételi zálogjogok megszűnése előreláthatólag hamarosan bekövetkezik? Ezzel az utolsó akadály is elhárult a magyar álüamkö]csÖn utjábóli"Mi van a párisi szerződésekben?

1

"' A "Reggel" közli a M .T . I ••• pá> . *-«•------------------ - — - -- - — - risi jelentését, amely szerint a Parisban moat aláirt egyezmáyek lányegükben ugyanazok, mint amelyeket Hágában megállapítottak.. A bevezető egyezmény^, amely az általános rendelkezéseket tartalmazza négy külön e gyezmóny követi, ezek Hágában még a bevezető egyezmény mellékleteikéit szerepeltek .Az első egyezmény az un. pénzügyi egyezmény ennek első cikke kimondja, hogy Magyarország az 1944-ig fizetendő jóvátételi járadékokkal amelyeket 1924-ben szabályoztak ós amelyek évemcint átlag 10 millió aranykoronát tesznek ki, továbbá az 196&»ig fizetendő évi 13 ós ** fél millió járdadékokkal, amelyeket Hágában különleges követelések cimen állapítottak meg. a békeszerződésből folyó minden terhének eleget