Lapszemle, 1930. április
1930-04-26 [1361]
A párizsi tárgyalásokkal , kapcsolatban a Prager Preaae / 25-114/ ^Párizsi mérleg" cimmel vezércikkben irja, kogy a küszöbön álló megegyezés Csehszlovákia, kieantant szövetségesei ós Középeurópa számára nemcsak egy formális befejezését jelenti a hágai konferenciának. A megegyezés által a politikai és gazdasági következményei Hágának véglegesen biztosit-i va lesznek egész Középeurópa számára és biztositahi fogják Magyarország viszonyát is szomszédaihoz.. Ez a háború egy kibővített liquidáciőját jelenti, amely már a hágai megegyezés által rendezte Németország, Ausztria és Bulgária viszonyát az antant táborhoz és a viszonyoknak e rendezését most kiterjesztik Magyarországra és a kisantant államokra is* A kisantant államok kezdettől fogva azon az állásponton voltak, hogy nemcsak a tulajdonképeni jóvátételi kérdést kell rendezni hanem minden egyéb, a trianoni kérdésből kifő- | lyó gazdasági ős pénzügyi kérdést is és különösen az állítólagos ma-j gyar követeléseket a kisantant államokkal szemben,, A párizsi konferencia most ezt a kérdést is megoldotta, mivel lehetetlenné tet te, hogy a 250„v. interpretációja által a kisantant államokkal differenciák •álljanak elő ős hogy a vitás kérdések az egyik nemzetközi forumtói a másikig legyenek vonszolva ás harcok, valamint ellenharcok tárgyát képezzék, amelyek által Kösépeurópa politikai atmoszférája meg lesz mérgezve,. Csehszlovákia szövetségeseivel együtt azt a nézetet vallotta hogy a szociális és gazdasági okokból sürgőben keresstülvitt földreformot nem lehet a z50 § értelmében há~ pórus liquiuációnak tekinteni. mert ez a kisantant államok belügye és ee. éknek az államoknak a magyar állampolgárokkal szemben nem lehet egyéb kot?:.2 érettségük, mint saját polgáraikkal szemben,. A Pre- se azután hosszasabban ismerteti a hágai egyezség módos^tait, felsorolva a kisantant eredmŐn. eJ :>t de asért megemliti :; hogy a magya^ követeiteknek annyiban eleget tettek, hogy a megyer álla-apolgár ^