Lapszemle, 1930. március
1930-03-24 [1360]
A "Pesti Napló" vasárnapi számában nyilvánosságra hozza a felvidéki "Sarlódé gye sülét terjedelmes válaszát a Wesselényi Refora Klib tiltakozó gyűlésére és a "Sarló"»ünnep a magyar képviselőházban lezajlott vitájára* A "Sarlósok" ebben a hosszú és zavaros nyilatkozatban a maguk ment égetésére elmondják a budapesti Petőfi-szoborra szánt koso ru t örténetét, a "Sarló" programmját és a kossuthi Duna-konföderációs terveket emlegetve azt mondja, hogy a kisebbségi magyarság uj nemzedéke lényegesen más történelmi helyzetben veszi fel újból Kossuth Lajos tervét, mig Kossuth Lajos a Habsburg-dinasztia reakciójával saomben a kelet európai magyar, szláv és román államok konf ődeiá ciój át hirdette a történelmi Magyarország területének épségben tartásával^ addig a trianoni béke következtében idegen nemzeti államokba került magyarság uj nemzedéke, már nem az államok, hanem a nemzetek közeledésében és konföderáció jában látja a jövő biztositékát £ A "Sarlósok* nyilatkozata szerint a pozsonyi diákünnepélyeknek megfelelően a Budapestre küldött koszorúk nem a kelet európai államoknak,, hanem a keleteurópai nemzetek színeinek szalagjait viseltei A "Pesti Napló" siet a pozsonyi "Sarlósok* ment égetésére és különös megértéssel azt a megjegyzést fűzi a "Sarlósok" nyilatkozatához^ hogy e nyilatkozat után "némuleg más szinben mutatkozik a "Sarló".*mozgalom ? mint ahogy arról a magyar képviselő házban megemlékeztek és a körülötte kialakuló vita csak hasznos lehet a szempontok tisztázására*— Walko külügyminiszter ankarai útjáról a vasárnapi lapok közlik a szófiai jelentést, hogy szombaton déli félegy órakor ö zófiába érkezett, ahol Burov külügyminiszter ünnepélyesen fogadta a magyar követség tagjaival együtt s a magyar külügyminiszter utalásáról va3a menynyi bolgár lap megemlékezik*- A "Reggel" amint már a párisi konferenciával kapcsolatban megemlítettük azt irja t hogy V/alko külügyminiszter vasárnap keresztülutaz:ott Konstant inápolyon, Drinápolyban Walko kül-
