Lapszemle, 1930. március
1930-03-22 [1360]
A Sarlósok pesti kalandna cimmel Dzurányi László főszerkesztő vezércikket ir a Prágai Magyar Hírlapban / 21-67/, amelyben utalva a képviselőházi vitára azt mondja* hogy nem a küzdő felek, hanem a Sarlósok kapták a legnagyobb sebeket, Scitovszky belügyminister szociáldemokrata ellenfeleihez szabta fegyvereit akkor is^ amikor pálcát tört a pozsonyi Sarlósok fölött. Mi nem vonjuk kétségbe a magyar belügyminis temek azt a jogát - irja a lap hogy véleményt és kritikát mondjon egy olyan politikai akcióról,amely az ő országa területén kivan valamit kifejezésre juttatni.. De a leghatározottabban ellent kell mondanunk a belügyminister ur Ítéletének akkor, ha az akcióval kapcsolatban "hazaárulásban" akarja ezeket a kalandos fiatalembereket elmarasztalni^ Mert ilyen megállapításra csehszlovák állampolgárokkal szemben egyedül prágai kollegája, jobbanmondva az itteni igazságszolgáltatás lenne illetékes. De ilyen hazaárulás! vád a Sarlósok budapesti fellépésével kapcsolatban egyáltalában fel nem merülhet. Ha lenne vagy lehetne valamilyen támasztó vád, ugy ez a nemzet árulás vádja lehetne, de ebben is egyedül a szlovenszkói magyar ság hivatott Ítélni „ Mi ezt a vádat sem látjuk fennforogni, Mi nem látunk ebben a márciusi kirándulásban bűnt, hanem csát egy sajnálnivaló játékosdit, amely rászolgál az itthoni apák mosoly os dorgálására, de semmi esetre sem ár meg ennyi emóciót t És Sailósaink a legjobban teszik., ha nyugodtan haladnak a komoly tanulmányok lassú lépcsői okain-? Bizza a nagydolgokat az ifjúság a magyarság hivatott vezéreire s maga tanulva és dolgozva készüljön a holnapra., A Zay.féle A Hap /2S-6S/ irja, hogy a magyar belügyminister a Sarlósok ügyével kapcsolatos felszólalásában kevés tapintattal nyúlt hozzá a kényes kérdéshez, amikor Terebessy táblabíró nevét akarta ráütni a Tuka-itőlet lényegére . A parismenti szócsata hevében tökélete-
