Lapszemle, 1930. március

1930-03-21 [1360]

azt is világosan kifejezésre juttatja, hogy súlyos aggályokat táplál • szerződéssel szemben. És nem hagy kétséget afölött, hogy azt hitte, hogy kényszerhelyzettel kellett számolnia, miután az alkotmányos aggályok 8 szerződéssel szemben nem voltak fenntarthatok, Bzzel ő maga azt akarja mondani, hogy a bir. alkotmány 70. cikke szerint nem látja magát abban a helyzetben, hogy egy alkotmányosan létrejött törvényt ne irjon alá. Á cikk szintén azt a nézetet vallja, hogy a lengyel lii^idációs egyezmény felett valő népszavazás kilátásai több oknál fogva kétségesek lettek volna, mert a kommunisták nem kivánják sem azt,hogy Németországon valamely erősebb nemzeí szabadságmozgalom keletkezzék, sem pedig hogy Lengyelország erősödjék. Bármennyire kivántuk is volna tehít, hogy Hindenburg birodalmi elnök felvegye ezt a harcot, és bármilyen örömmel segítettül volna őt abban utolsó erőnkkel, mégsem mondhatunk komolyan ellent annak a nézetnek / hogy 8 népszavazás ugy sem vezetett volna sikerre. Sajnos tény és tény marad, hogy a weimari alkotmány egy igazi hatalom nélküli birodalmi elnököt létesitett. Minden nyomatékkal ki kell mondani, "hogy v Hindenburg birodalmi elnök aláirása az igazi felelősöket, a birodalmi kormányt és annak tobbségát,-egy cseppet sem mentesiti a felelősség alól. Számos német szivesebben látta volna, hogy Hindenburg inkább a í emánéláta, mint arra határozza el magát, hogy történelmi nevét - rzMéaek alá h?lyesi. érzelmileg feltétlenül érthető e felfogás.. másrészt nemcsak emberileg érthető, hogy Hindenburg ezt a felelősés népének 3%érzet hiányának érezte volna országának/különösen súlyos és fájii Imas helyzetével szemben. A dolog mégis ugy áll, hogy vagy kétségbe esnek a németek a német jövő felett egyáltalán, vagy összeszedik utolsó erejüket, hogy mégis megküzd jenek a sorssal. £s e cél számára Hindenburg,-agy mint birodalmi elnök, valamint mint német egyéniség egyenesen nélkülözhetetlen, iinél súlyosabban érezzük a lengyel szerződés vésze-