Lapszemle, 1930. március
1930-03-20 [1360]
i tisztán két ország ügye, hanem a háború utáni valamennyi békeszerző déseket érinti, Egy határkiigazitásba beleszólása van nemcsak a szövetséges hatalmaknak és Németországnak, de Romániának és Jugoszlávia- nak is # látnivaló tehát, hogy az egy igen komplikált kérdés. Maszaryk azután Csehszlovákia gazdasági helyzetét és vámpolitikáját fejtegette t Krtolja a páneurópai eszmét,, A laptudósitónak arra a kérdésére,hogy hosszú határainál és rövid történelmi múltjánál fogva nem-e gondolja, nehezen megvédhető és fenntartható államalakulatnak Csehszlovákiát, Maszaryk kijelentette, hogy egy országnak határhcs sea és területi formája mellékes, ha szomszédjaivá! jó viszonyban van, Csehszlovákia pedig az utóbbira törekszik és igy megteremti létalapjának legfőbb garanciáját. A megvédhető határvonalnál, mondotta, sokkal többet ér ha azokat egyáltalán nem kell védeni,, MT.1 korszak hajnala a Balkánon* cimmel ugyancsak Mc Cormack, ezúttal bécsi keltezésű cikkben /New-York Times 2/ mutat arra, hogy a legutóbbi keleteurópai események igazolják Maszaryk elnöknek Hága várható következményeiről mondott jóslatait. Olyan egyezmények jöttek létre, melyek eddig lehetetleneknek látszottak. Megegyeztek Ausztria és Olaszország, Bulgária ós Jugoszlávia, Görögország és Törökország g Magyarország és Románia között pedig rövidese^tárgy alások fognak megindulni a két ország viszonyának szorosabbá tételére^ Felelős cseh körök kijelentése szerint Csehszlovákia hasonló tárgya lásokra készül Magyarországgal , A genfi vámbéke-konferencián képvi^ selt keleteurópai államok közül heten meglepődve fedezték fel,hogy közös gazdasági érdekeik vannak és egy ad hoo agrárblokkba tömörültek ; Hogy mindez megtörténhetett a tűzfészeknek nevezett Balkánon, óriási haladásnak tekinthető, Ha most még Magyarország és Csehszlo-