Lapszemle, 1930. március
1930-03-19 [1360]
irja a lap és korántsem meríti ki a diktatúra maga elé tűzött feladatát,, mert a fundamentális probléma nem technikai, hanem lélektani é s alkotmányi és a jugoszláv határokon belül élő faji csoportok harmonim kus együttélésének biztosítása. E zen a téren pedig Sándor király ab szolutisztikus rendszere semmit sem ért el , Nem mintha tartózkodott volna a radikális intézkedésektől. Ső t uj alapra próbálta fektetni az adminisztrációt és kormányzatot, amivel azonban csak rontott az amúgy is rossz helyzeten, mert ezen uj alapnak a neve erőszak: a f aji csoportoknak egy olyan egységbe való belekényszeritése, amely belgrádi domináció alatt állna . Ez egy olyan rendszer, irja a Monitor, amely inkább eltávolodást jelent a demokráciától, mint közeledést hoz-^ zá, kiélezi az ellentóteket és semmikép sem vezet a kiengesztelédeshez . . A jugoszláv diktatúra egy évi eredménye tehát nem biztató , Maszaryk elnöknek a oseh legionáriusok előtt a felkészült ség szükségességéről mondott feltűnő beszédét ismerteti a New-York Times /28/, amelyben hivatkozott arra, hogy erről a témáról beszélgetéseket folytatott annak idején Tolsztoj gróffal, A ^ew-York Times ehhez megjegyzi, hogy Tolszto.i határozottan elitélt minden háborús készülődést, tehát nagyon távol állott Maszaryk elnöknek mai hitval lásától. De távol áll ez a hitvallás Maszarvknak saját eddigi paci- ftata felfogásától ia - oly annyira, hogy még a sajtó is mint "szenzációt "regisztrálja az elnöki beszédet,.