Lapszemle, 1930. március
1930-03-18 [1360]
js nevezetesen Itáliával szomszédos nemzetek, óriási mértékben dolgoztak fegyveres felkészültségük érdekében. Itt rárau,tat_ a ^Jugoszláviában folyó fegyveres ké szülő désekre^ valamint Franciaország_militarista, politikájára, amely a hadikészültség és fegyveres megerősítés céljaira 15 milliárd frankot áldoz évente,amivel szemben Itália alig öt milliárdot költ összes katonai kiadásaira. Itt tozzá kell tennie, hogy a francia költségvetésben más tárcákhoz elbujtatott tételek is katonai célokat szolgálnak, igy a csendőrség a belügyi tárcs tételé bee szerepel, 8 lótenyásztásrefordított 33 millió frank pedig a földmű velésügyi tárcához van sorozva, nem is szólva azokról a nagyarányú erődítési munkálatokról, amelyeket ugy a német, mint az olasz határ mentán folytatnak. Az a nagy illúzió, vagy inkább hazudozás, amelye 4 " a lefegyverezás jelszavával folytattak, végül is a reális fegyverkezés megdöbbentő adataihoz konkludáltak. Balbo. minisz.ter kajnarai be_szjd_e joggs! tekinthető _8l_la_rmjri_ál,tá_sitek_. A .hegemóniája, t_örekyi francia, alakoskodás, végre, is leálcázta magát., Ezt m,eg keU JL4tniok az ola,szokna,k _ás_ más, népeknek is., A biztonság problémája Franciaország számára meg van oldva. Ellenbea nyilt kérdés Európára nézve. A hadügyi tárca költségvetési vitája kapcsán dazjsejra hadügyminiszter részéről elhangzott bes :édhez füz reflexiókat,a Giornale d*Itália /14/ vezető helyén Alberto Baldini. Itália moat törlesztette le Angliával szemben fennálló háborús tartozásainak kilencedik rátáját,2,125.000 sterlint utalva át az Angol Banknak, jelentik a 16-i Japok. Fiúménak és környékének szabad zónává nyilvánításáról, illetve ennek az intézkedésnek várható gazdasági előnyeiről közöl hosszabb cikket a ^ornale_d^Italia/16/._ Ugyanevvel a témával fog' lalkozik igen terjedelmes tudósításban a Piccqlq /VoJ % amely részié
