Lapszemle, 1930. március

1930-03-17 [1360]

Külpolitika Öackett berlini amerikai nagykövet az amerikai kereskedelmi kamara március 15-1 bankettjén tartotta hivatalbaiépáse óta első nagyobb nyilvános beszédét, amelynek kiindulópontja az volt, hogy miképen lett a háború előtti eladósodott Amerikából hitelező nemzet, finnek az uj helyzetnek az volt a politikai következménye, hogy 8z amerikai kereskedelem és pénzügyi világ felismerték, hogy virágzásuk a szó szoros értelmében össze van nőve minden nemzet belső gazdasági viszonyaival. A tengerentúli kiviteli üzlet jelentőségének felismeróse lett ascn alapok egyike, amelyekre Amerika gazdasági viszonyban felépítette modern politikáját. Arról győződtek meg, hogy a jövendőbeli külpolitikának a commun sense szellemétől kell áthatva lenni. A teljes foglalkoztatás a legjobb garanciája a proszperitásnak és változatlan erővel kivánja meg a kereskedelem továbbmuködisét. Amerika arról van meggyőződve, hogy a kereskedelemnek normális határok között valójlyen haladása, ilyen továbbtartása és terjeszkedése a legszorosab

b összefüggésben áll a világbéke biztosításával. Azt a reményt táplálja, hogy a jövőben a nemzetek közötti viszályok már nem a harctéren, hanem a zöld asztal mellett döntetnek el és ezért megtette a legvégsőt , hogy a háború ellenzéséről szóló Kellogg-paktum elfogadását előidézze. Hö a londoni tengeri les-erelési konferencia végleges eredménye a tengeri fegyverkezések korlátozása lenne* akkor ezt Amerikában mint a commun sense további győzelmét üdvözölné. Amerika meg van arról győződve, hogy a eszmény ösvény párhuzamosan halad a proszperitás ösvényével, hogy a világkereskedelem fejlődése nem szakitható meg az összes országok komoly veszélyeztetése nélkül ás ha egyszer fel van ébresztve a népeknél a commun sense, ez képezi a leghatékonyabb szankciót,amely