Lapszemle, 1930. március

1930-03-17 [1360]

tületi tagok még olyan helyeken is használhatják a cseh nyelvet, ahol a német lakosság 98 ?£-ot tesz ki. Azonban az a kérdés hogy mily előnyt jelent ez a nemzet egészének, vagy a községben élő 5 oseh kisebbségnek? Talán a oseh munkáé emiatt jobban megőrizheti kereseti helyét? A nyelvrendelet szerint a városok, községek ős utcák neveit elsősorban cseh nyelven kell feltüntetni* olyan helyeken, ahol legalább 20 $> cseh vagy tót ól, Azonban vannak oly városok, ahol a lakosság 98 $-a német vagy magyar és mégis ezek a városok vagy községek székhelyei lehetnek a kerületi bíróságoknak, ha abban a kerületben egy oly város is van, ahol a oseh vagy tót kisebbségek száma meghaladja a 20 #-ot. Ez semmi esetre sem jelent agy. állandó előnyt, mert német 03 magyar nemzetiségű polgárok azt a tényt, hofcy egy állami hatóság székhelyét éppen az ő városukba tették, nem tekintik jótéteménynek, hanem Gessler kalapnak* Majd Szodota rámutat, hogy a prágai állomás előtt felállított Wilson szobor talapzatán a felirás először angolul és alatta van osak csehül feltüntetve. Ennek a magyarázata egyszerű, irja Szobota, mert az angoloktól nem félünk, hanem a németektől még mindig félünk, Ezért kell a német nyelvet struo módjára mindenünnen kiküszöbölni„ u

üj frontharcos szervezkedés Magyarországon" és "Bethlen Prónay ellen* elmekkel a Prager Presse /1

5-74/ budapesti^ keltezéssel ismerteti a frontharcos gyűlés betiltását és rámutat., hogy a betiltást politikai okokra lehet visszavezetni és legfőkép arra, hogy a frontharcos csapatok zömét a volt nyugatmagyarországi felkelők képeznék ami az országban nagyon rossz benyomást keltene.A kormánypárti fiegge^. A6-63/ irja, hogy a frontharcos szövetség gyűlését Sztranyavszky belügyi államtitkár tiltotta be, aki ismert