Lapszemle, 1930. március

1930-03-01 [1360]

történelmi jelentőségű változást végrehajtotta, és hogy sok százezer holdat vettek el a kevesektől, hogy odaadják sokaknak. Az agrárreform legnehezebb problémáját az eredeti földbirtokosok kártalanítását, az utódállamok kormányai ugy oldották meg, hogy óriási megadóztatással vagy más egyéb uton játszották ki a földbirtokosokat. Cikkird azután a háboruelőtti Csehorszig, Románia és Jugoszlávia birtokviszonyait is merteti. Jegyár országról megállapit ja., hogy az még ma 13 a nagybirtokok J)rj3zág8j_ és hogy itt a földreform után is 10.000 földbirtokos annyi holdat bir, mint 840.000 parasztgazda. A földreform eszméjének feltartóztathatatlan előnygmilását cikkíró 8bból és véli megállapit hatni, hogy még a kisbirtok országaiban, U.IÜ. Bulgáriában és Görög országbön is csökkentették a nagyobb birtokok terjedelmét. A közápeurópai parasztproblémával a N.Y.Times /9/ vezércikke is foglalkozik kifejtve, hogy az a változás, melyet a földreform KÖ zápeurópa szociális viszonyaiban előidézett, jelentőségben felér a középeurópai térképen történt változásokkal. Ha vannak is hátrányai, a birtokok ielaprózásánok, azokat bőven ellensúlyozzák a szociális téren nyert előnyök. Rámutat hogy a tűzfészeknek mondott Középeurd pának most míiW sokkal jobb a híre. Differenciák vannak ugyan még most is. de a "balkanizált Európáról" szóló vészjóslatok elültek. Slült a lázas nacionalizmus ia és a győztes többség - a hajdani elnyomott kisebbség - megtanulta már. hogy az uj kisebbségekkel igazságosan kell bánnia.