Lapszemle, 1930. március

1930-03-14 [1360]

dattal vannak áthatva Lényegében tehát nincsen szó másról mint hogy | a magyar nyelvnek a székelyföldi közigazgatásban az állam nyelve mellett második nyelvként való használata, vagyis a jelenleg már amúgy is fennálló állapot * törvényesíttessék Ennek a megoldásnak pedig volna egy másik olyan oldala is, ami a hajlithatatlan nacionalizmus szempontjából is nagyon üdvös lenne, A nagy-román uralom kisebbségi politikája mindmáig személyes engedményekre és operett-sikerekre szorítkozott, A kormányhatóságok meg voltak elégedve., ha egy székely gyermek el tudta énekelni a román himnuszt egy-egy iskolai ünnepségen , jóllehet szegény i gyerm-k egy szét sem értett meg annek tartalmából! Épp ugy szerfelett tetszett a k ormányhat óság oknak, ha az autók ablakaiból megállapíthatták, hogy mennyi román cégfelirat van Ennek az elhibázott román kisebbségi politikának a tulajdonképeni következménye, hogy a konzervatív és reakcionáriua magyar párt mennyire össze tudja tartani a magyar népet Már most, ha a székelyföldi magyar nyelvhasználatra vonatkozó kívánságot a román kormány teljesítené ami elvégre semmi kockázatot sem jelent, ez a megoldás olyan helyzetet teremthet a kormány számára amelyet eddig nem tudott elérni Ugyanakkor az Universul 12-57 a Juventus 11-57 ezerint újra a Székelyföld erőteljesebb roaenizálását követeli azon az alapon hogy a Székelyföldön számos olyan község van,, melynek lakói csak "elmagyarosodott románok", akik bár románul nem tudnak, de vallásukat és nemzeti, öntudatukat máig is megtartották Ilyen községek: Csik szent dómok os 1 CsikcBomafalva, Csikszentgyörgy , Kászonyimpért, Kászon stb« Ezek visszarománositása érdekében szükség van a román kormányférfiak sürgős intézkedésére,, Ilyen intézkedések lennének: a kezdetben magyar nyelvű röp- j iratok terjesztése, felkészült misszionáriusok téri tő munkája, a tantestület átszervezése, az elmagyarosodott románok fokozottabb gazdasé-