Lapszemle, 1930. március

1930-03-01 [1360]

egyházfejedelei egyéniségéről és pályafutásáról. Külföld A londoni tengerészeti kojiferencia - mint.s_25~i la_pok _rct gisztrálják - újból felvette a tenácsjcozás fonalát -teH«tet ~*>kül arra, hogy a francia delegáció távol van. A^Gaz^eJta del £oj?olo_/27/ londoni keltezésű tudósításában ismét emlitást tesz azokról a hírekről.melyek szerint ugylátszik mégis megvan a lehetőség arra, hogy Anglia. Amerika •Ss Japán között.egy hármas megállapodás jöjjön létre. A francia kormányfarizis további fázisairól^ illetve ezúttal Tardieu kormánya la ki tási próbálkozásáról, írnak a 27-1_ lapok, .Az olasz-osztrák barátsági szerződésnek oz_osztrak.klpyi.sel5-ház részSről történt ratifikálása ujabb alkalmul szolgál, hogy az olasz sajtó ezt a tényt megelégedetten regisztrálva* ujabb kommentárokat közöljön sz osztrák-olasz barátság jelentőségéről és várható hasznáról. A Qorrisre della Sera /27/ jólesően állapit ja meg, hogy a barátsági szerződésnek 8z osztrák parlamentben történt egyhangú ratifikálása az érdekelt közvélemények kedvez? hangulatát juttatja kiLejezésre* ftz az egyhangú megszavazás kétségtelenül nagy sikere üchobernek és tagadhatatlanul oly tény, mely pozitiv értékkel bír az európai rekonstrukciós törekvéseknél. El kell ismerni, hogy a háboruutáni Ausztria összezsugorodva bár, és megkisebbedve ugy politikai, mint gazdasági jelentőségében,mégis fontos tényezőként szerepel a közápeurópai konstellációban és, a legutóbbi időkben elvitathatatlan jelét adta és adja életképes élniakarásának. Schober kancellár ujjáápitő munkája oly nemes intenciókat követ, hogy a leérnesszebbmenőleg méltó Itália támogatására. Sftnek a támogató készségnek legszebb bizonyítékát szolgáltatta Itália a hágai konferencia alkalmával. És ez a szándék inspirálja a most megkötött barátsági szerződést gyakorlati végrehajtásánál is. 2z a cél