Lapszemle, 1930. március

1930-03-01 [1360]

zást a tisztviselői egyesületektől, azért mégis azt javasolja, hogy a tisztviselők,akikről élethossziglan gondoskodva ven. önként ajánljanak fel bizonyos hányadot a fizetésükből, hogy a költségvetési, illetve pénztári hiány fedezhet- legyen. A Prankf Ztg /28-156/ berlini távirata szerint a birodalmi kabinet ülésén,amelyen a pénzügyi programmot tárgyalták, kitűnt, hogy egy ínségáldozat számára az általános jövedelmi pdtadó alapján ni cs szükség, elleni .;n a szociáldemokrata és a centrumpárti miniszterek a fixfizetíses alkalmazottak ínségáldozata mellett vannak, mert hiszen a fizfizctésüeket nem veszélyezteti a munkánSlkiiliség rizikója. M agya rorsz ágról A Germania /26-91/ budapesti K-levelezŐje "Külpolitikai döntések előtt" -"Budapesti megelégedés a Bécs Róma közötti közeledés felett" - "A kisantant bekanyarodása?" elmeken hosszabb cikket közöl, amelynek előrebocsátott gondolatmenete az, hngy Magyarország a trianoni békeszerződés után hamarosan megkísérelte a szoms-ádaival való viszony felvételét, azonban azok ettől elzárkóztak. Horthy kormányzó mohácsi beszéde azután okot s ,olgáltátott az Olaszország ;s Magyarország közti közeledéshez és a magyar-olasz barátsági szerződéshez.*ugy hogy Belgrád bán hamarosan belátták, hogy hiba volt a magyar közeledési kísérletet elutasítani, Magyarország azóta za olasz barátság jegyében áll, az ösz~ szes külpolitikai kombinációk ebből a barátságbőlveszik kiindulópontjuksfc és hozzá térne

1

: vissza. Ha az olasz barátság Magyarországot kiemelte el s 'igeteltsígébőL a :kor másrészt c kissntantot ismét szorosabbá tette egymás között. 2z most Magyarorsz

;

lgbt gazdaságilag akarta térdre kényszeríteni. Magyarország gazdasági helyzete az utolsó 3 évien tényleg lényegesen rossazbbodott. A gazdasági nehézségek mártákaóUS magyar politi