Lapszemle, 1930. március

1930-03-01 [1360]

nemhogy feltétlenül hasznosnak igérkeenék,, hanem ellenkezőleg veszedelmes lebet

i: főleg ha arra gondolunk; hogy esetleg kudarcot vall a emiatt a nemzetközi közvélemény bizalma a két paktumban meginog AZ angol restről a Covenant módosítására tett javaslatokkal szemben Martin a következő ellenvetéseket hozza fel i 1 / lehetetlen eltörölni a háborút anél kül hogy a nemzetközi konfliktusok elintéeéséro ugyanakkor egy más eszközt ne állítsunk fel. Ha a háborút eltörlik, ugyanakkor kötelezővé kell tenni a döntőbíráskodást , 9 / De még os sem elég;, mert ugyanakkor gondoskodni kell arról i3

; hogy a kötelező döntőbíráskodás végrehajtása is feltétlenül biztosíttassák. Mart ha a háborút eltörlik,, a döntőbiróaági Ítéletek végrehajtásáré 1 pedig nem gondoskodnak, ugy ezzel voltaképem a rosszhiszemű államoknak adnak jutalmat,, amelyek büntetlenül tagadhatják meg a döntőbíróság elé járulást vagy vonhatják ki magukat az Ítéletek alul,, 3* / Az angol javaslatok jelentékenyen kiterjesztik a népaiovetségi tagállamok kötelezettségeit,, nert a 16- cikkelyben foglalt szánkelek, amelyek m* csak bizonyos jól körülhatárolt esetekre vonatkoznak^ a jevőben az Összea háborús lehetőségekre kiterjednének. - Végeredménybe* a« angol javaslatok a genfi protokollum feltámasztását jelentik, anélkül . azonban

; hogy megadnák azt a garanciát, amelyet a kötelező döntőbíráskodás jelont S vájjon garantálhtaja-ö Cecil lord azt

;> hogy a paktum au>do~ aitésának ügyében nem fog-e megismétlődni az az 1925-1 ki eset, hogy as angol nép akaratából ez la u»ghlusult « aohOber nyilatkozik SJ (Wrahen >fe7/berlini éa római utiárólRómai utja a tulsoká tartott osztrák-olaszfészültségét volt hivatva m*gazüatetnl. Ausztria minden erejéből igya ka tik szomysódaival viszonyát merjavitani. Az osztrák külpolitika mindenkivel jó viszonyt akar fentartani

v> nem bishat miamit a véletlenre- Berlini utja a néaet-oaztrák koreakedolcd