Lapszemle, 1930. március

1930-03-06 [1360]

ifjúságának, iá rííkoranak és karrierjének kiemelkedőbb mozzanataim. I Duna-Tisza között született fajmagyar ember háromszor találkozótt az olaszsággal. Hőször akkor, amikor nint fiatal gyermek a fiumei tengerészeti akadémiába került. Más föld volt ez, más nép,emelj olasz mádra élt és öltözködött. Nem értette meg mi lehet az az irredentizmus^ mert hiszen Fiume is a hazát jelentette számára, mert Fiume is a kiráJyé Tolt. Mz Tolt az első érintkező pont az olaszsággal, Itáliával mely akkor ellenségként számított. Az akadémián sokat beszéltek Üssarél, és azt tanították a leendő parancsnokoknak, hogy az Adria másik partján ram valaki,aki éberen vigyáz, és nehezem viseli el az igazságtalan kudarcot és az,akinek őrködnie kell, ne felejtse el, hogy eresebbnek kell lennie annál, akkor,amikor majd a császár és király a harci lobogékst vonatja fel a hajókra. Az otrantoi csata volt a második drámai erejű találkozás Itáliával és ennek a találkozásnak nyomai megmaradtak a testén, de nem a lelkében. Hosszú évek multán visszaemlékezve Horthy komanyzé mosolyogva ismerte el, hogy az olasz tengerészek bizony emberek a talpukon és alaposan célba találnak. A harmadik találkozás a magyar nemzet legsúlyosabb periódusában történt, amikor Horthy egy maroknyi hü magyar csapat élén bevonult Budapestre és hallotta, amint az utcákon Itáliát éltették. Itáliát éltették Roaenelli ezredes személyében, aki egyedül és szinte fegyvertelenül szállott szembe Kun Béla embereinek dühével és mentette meg számos derék magyar életét, fiz a találkozás már a baráti Itáliával valé találkozás volt. Igen szép cikket közöl Horthy és Magyarország cinnel a Gazzetta del Mezzogiorno /V vezető helyén Sraldo Fossati tláirásával, A cikkiré igen érdekesen és sznggesztiv erővel ecseteli a háborút követS évek megprábáltatásait *s megállapítja, hogy Magyarország; ujjáépülését $F*?E 8

? aeélleLail.-stü és saSIeslátköru embernekHcöszönheti, amilyen Horthy kormányzó,aki Bethiea gróffal együtt a magyar sors ujjáépítőiké*