Lapszemle, 1930. március

1930-03-06 [1360]

Ennek a felfogásnak azonban ellene lehet szegezni két román politikai megnyilatkozást,, Az egyiket maga Maniu Gyula tette a Jászi-féle aradi tárgyalásokon* A következőket mondotta: "Erdély és a határos magyarországi románlakta vidék egységes román területet alkoi, amelyet mi román nemzet, román államul tekintünk, biztoeitva magától értetődoleg az ott lakó többi nép teljes nemzeti, politikai és kulturális szabadságát," De klasszikus bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy az erdélyi románságnak igenis jogában állt az egész románság nevében kötelezettségeket vállalni, Vajda Sándornak a kolozsvári Patria 1922 április 7-i számában közzétett nyilatkozata, A következőket mondotta; "Meg kell állapítani, hogy mi erdélyi románok 1907 óta egyetlen politikai lépést sem tettünk Bukarest előzetes tanácsa nélkül. Ha változtak is Bukarestben a román kormányok, a mi politikánk a hatalmon lévő párt vezérének akaratával mindig összhangban veit. Az 1914 évi cikkeket és interjúkat egyenesen Bratianu inspirációjára Írtam, aki akkor miniszterelnök volt.. 1914 júliusában ugyancsak Bratianu szorgalmazására nyilvánítottam Habsburg-szimpátiát, A háború kitörése után is ugyanezt az utat követtem*" A Magyar Kisebbség másik cikke, melyet Botos János irt, arról szám be, hogy a gyulafehérvári határozatokról Stoica Sever tollából polim mm m m mm m »M»«R m mm mm m m mmm mm mm mm m mm m m m m mm «»w«k«»«s«»«»«»sa«» m m •» m m — m tikai röpirat jelent meg. Stoica Sever kolozsvári szerkesztője az egyik kormány támogató bukaresti napilapnak, de volt már főszerkesztője a nemzeti paraszt párt kolozsvári orgánumának, a Pátriának is s mint ilyen tehát leibzsurnalisztája Maniu Gyulának, A politikai röpirat megjelenését az tette szükségessé, hogy a Byatianu-féle liberális párt tudvalévőleg mind eresebben hangoztatja, hogy Nagy-Romániát nem a háború utáni humanitárius szabadság-eszmék teremtették meg, hanem a román hadsereg. Ezt a néi.'>tet már Bocu Sever is visszautasította abban a tavalyelőtt nagy feltűnést keltett cikkében, amelyikben megállapította, hogy sem a román