Lapszemle, 1930. március

1930-03-31 [1360]

Az erdélyi aranybányászáé csődjéről ir a Keleti Újság 31-73 , A nagybányai állami bányákra a román állam az impériumváltozás óta rengeteget fizet rá, 1928-ban ezek a bányák 41.361.000 lei passzívummal zárták az évet, 1929-ben pedig 80,997,000 lei volt a deficit. Érthető, mert a vezetés teljes esztelenül folyt. Az uj román uralomnak az volt első dolga, hogy a régi, bányászati főiskolát végzett magyar mérnököket és magyar technikai személyzetet rohamosan menessze, másrészt, hogy ezeket a bányákat is centralizálja, olyformán, hogy vezetőségük Bukarest hozzájárulása nélkül egyetlen intézkedést sem tehetett,, Most aztán a helyzet megmentése érdekében a kormány elhatározta a nagybányai állami bányák "komnercializálását", Hogy lesz-e ennek valami sikere, az még kérdés* Annyi azonban leszögezhető, hogy egyidejűleg az erdélyi magán-aranybányáknál is hasonlóan sivár a helyzet. Erre igen jellemző, hogy egy hatalmas angol-amerikai tőkecsoport,, az International Selection Trust Ltd„ Central London megbízásából Jammes Holoway mérnök opciót szerzett a oagánbányák tulajdonosaitól több borpataki aranybányára,, köetük a hires Pokol-fél^ aranybányára is, ahonnan Mária királyné! koronájának aranyát is szállították. Az angol mérnök akciójához utóbb L. Hoffmann és Wllkop kaliforniai vállalkozók is csatlakoztak. Most aztán hirtelenében az emiitett külföldi társaság lemondott összes eddigi költségeiről, itthagyta többmilliós befektetéseit, melyeket a bányák kitisztitására költött, szakembereit viaszahivta és megszüntette romániai kirendeltségét,, Az angol-amerikai táraascég nem volt hajlandó közel 100 millió leit beruházni a bányaüzemek kitermelésébe, mert megítélése szerint "Románia még nem eléggé konszolidált" ahhoz, hogy ilyen hatalmas ipari vállalkozást és tőkebefektetést külföldiek itt megkockáztathatnának..