Lapszemle, 1930. március

1930-03-29 [1360]

megjegyzi, hogy a külügyi hivatalnak ez a magatartása a legélesebb ellentmondást provokálja. Csodálatos engedékenységet nyilvánít meg azon bolsevista kormánnyal szemben, amely napról napra a Komintern kerülő utján ás a német kommunistákon ke resztül a legbotrányosabb módon avatkozik bele Németország belpolitikai viszonyaiba. Curtius külügyminisztérnek a berlini orosz nagykövettel való megbeszélése után talán fel lehetett volna tételezni, hogy a nSmot korminy végre annyi eréllyel fog birni. hogy az orosz kormánnyal szemben más hangnemet üssön meg. A külügyi hivatal magatartása azonban azt mutatja, hogy nyilvánvalóan nem akarják feladni az Srthetetlen tűrés ed:

;

igi politikáját, ggy olyan kormány, amely nyilvánvalóan annyira tulteszi magát az ö sses nemzetközi szokásokon és nápjogi korlátokon mint a bolsevista kormány, igazim eljátszotta a jogot arra, hogy panaszt tegyen olyan tüntetések ellen, amelyek a szovjetkormány minden kultúrát kigúnyoló magatartása ellen a legélesebb tiltakozás jeléül torténnek. Eléggé sajnos hogy eddig a kormányok nem találták meg az er5t arra, hogy a szovjetkornuny magatartásából és beállításából megfelelő következményeket vonjanak le. Ez természetesen a német kormánynak is szól. Azt kell ebbll következtetni, hogy még jobban szükséges mint eddig, hogy erősítsék a világ lelkiismeretét. A szovjetkormánynak akitor bizonyára még gyakran keli majd tiltakozásodat küldenie. Persze ha ez a kormíny oly messzemenő előzékenységre talál, mint amilyen az adott esetben a német kormány tanúsított, akkor nem szabad csodálkozni a bolsevisták fokozódő szemérmetlensége felett. Egyébként érdekes lesz

v vájjon válaszol-e és miként válaszol a német kormány a szovjetkormány lépésére. - A Bayensche Volksparteikorrespondenz megjegyzi többek között, hogy ami a bajor miniszterelnöknek a müncheni tiltakozó gyűlésen valő részvételát illeti, u^ ez tisztán belső német,ügy,, melyhez a moszkvai kormánynak semmi köze sincsen.