Lapszemle, 1930. március
1930-03-28 [1360]
és mégis van bátorságuk azzal vádolni Itáliát, hogy e kérdésre nézve még mindig nem adott felvilágosítást. Nem hagyhatja sző nélkül azt sem, hogy 8 francia imperialisztikus fegyverkezési szándékot milyen ambícióval támogatja még a szocialista Blum is, aki valósággal szemrehányásokat tesz MacDonaldnak, hogy mSrt nem kényszeritette Itáliát álláspontjának feladására. Briand legutóbbi beszédét,amelyet a londoni konferenciára való visszautazása előtt a francia szenátus külügyi bizottságában mondott el, és amelyben a fegyverkezés és biztonság kérdése kapcsán Itáliára is célzásokat tett, több 26-i lap részletesen regisztrálja 5s rámutat annak különös hangjára. A Briand féle beszédhez füz kommentárt vezetS helyén a Tevére /27/. Ez a beszéd nem viselte magán a egszokoU Briand-fále stílust, azt a zengőhangu Briand-féle pacifizmust, amely száműzni akarta az ágyukat ás gépfegyvereket. Ezúttal egy uj Briand szólalt meg, azt lehetne mondani egy második kiadású Tardieu, aki aggodalmakkal van eltelve a francia gyarmatok jövője iránt és nagyon szivén viseli a koloniális szempontokat. JSbben a beszédben utalás történt Itáliára,természetesen megfelelő érzékkel és diszkrécióval amikor azt mondta, hogy kívánná, hogy kielégíttessék egy szomszéd baráti állam de ugyanekkor óvást emel olyan hangok ellen, amelyek szerinte nem harmonizálnak a reális követelményekkel, Ez a szomszéd baráti állam természetesen Itália 5s az ami szerinte a való követel* mSnyeckel nem harmonizál, a paritás követelése. Érdekes azonban hogy ugyanakkor,amikor óvást emel a paritás ellen, nincs egy szava sem az u,n. biztonság követeléséhez, amely az ő kormányának annyit hangoztatott jelszava. Talán ez megfeleL a reális követelményeknek? És ha igen melyek azok? Franciaország óriási flottát kivan hogy biztonságban érezze magát. De vájjon miféle fenyegetésével szemben kívánja ezt a biztonságot?
