Lapszemle, 1930. február

1930-02-03 [1359]

közelebb hozni, A Berl Tagebi /2-56/ hirül adja,hogy v Hoesch^szom taton ftindenburg_birqd almi.elnöknél jelent_megJahallgatáson A_Be

,

l Tagebi Jl-55/ értesülése_szerint_f ebruár_l-_éye 1 megszüntek_azoknak a katonai s zakér tőknek _a_funkciói, akik eddig a _szövetsé ge s Jiagykövet aegekhez _és köve tságekhez ellenőrzé_s _c él jául voltak__beosztva. Ezek a kiküldöttek február 1-vel visszavonattak. Hivatalos érintkező a német kormány és közöttük is már nem történik, A londoni konferenciáról _szólóJcülpolitiiai cikkéb en_Hans JSehrer a Voss_Ztg-bany31~5^/_rámutat_arra

! hogy ez a konferencia azt az egyet megmutatta hogy_ott_ajpolitika áll az_előtérben_ mely szempontbői a cikkíró különösen a konferencíának_a_üé1kele tre való ki&atás£iv_l.foglalkozik ás többek között a következőket írja: "Amit Olaszországgal beszelnek meg Londonban,, cskk annak a politikénak a folytatása, amelyről már Hágában is szó volt,, A sajátságos az hogy az egyes kérdések ma átnyúlnak a konferenciákra. Jlágában. a keleti jóvátételek rendezésénél jutottak kifejezésre, amelynél_a_ .francia„ás az_ols_z.politika ggymássol szemben állott^ Az_a_fendezés_afflelye.t_a_ke.lsti jóyjitá te_ek ta_áltak_ annyiban_érdekes_ hogyjnind.

k_t.hat_lo.m_ep.en Surópa_D_lke_e_én találkozik_egymással

fc az olaszoknak Bulgáriával és Magyarórazá gal, a franciáknak a kisantanttal vaL kát konstellációjában. Ausztria egyelőre a kettő között érintetlenül a középen fekszik, ű volt a nyertes rész Hágában, mert pénzügyi önállóságának egy rérz§t visszanyerte. Jdagyarország is_jól_járt. míg Bulgária csak keveset tudott elérni. A kisantant azonban kevésbe sikeresen utazott haza, Az utódállamok rendezése mögött Európa jövendő politikájának egy része rejlik, amely szorosan összefügg az olasz-francia viszonnyal. A Délkelet ma Olaszország és Franciaország politikájajcözött áll. Eddig Róma és Paris scylla és karibdisze között lavíroz keresztül. Benne kereszteződnek a