Lapszemle, 1930. február

1930-02-22 [1359]

érdekeihez kapcsolja. Sajnos még mindig vannak olyanok, akik nem tudják megérteni hogy Mussolini Itáliájának miként lehet saját véleménye és saját akarata, amelynek érvényesülését Kívánja a nemzetközi politikában. A 20-21-i lapok-amelyek az olasz memorandum szövegét közlik, megemlítik hogy a memorandum átadását követóleg 400 külföldi újságíró vette körül Grandi olasz külügyminisztert akik között szétosztatta a memorandum ismertetését megjegyezve hogy nem akarja az időt tölteni annak felolvasásával hanem ha egy pillantást vetnek belé észrevehetik, hogy semmi ujat sem tartalmaz mert ismételj és ismételten leszögezi azt az olasz álláspontot, amelyet ő már első naptól kezdve hangoztatott a londoni konferencián A memorandum mindenekelőtt kifejti az olasz tengerészeti politika irányvonalait hangsúlyozza azt a szándékot, hogy hajlandók a legalacsonyabb korlátokig redukálni a fegyverkezést de mindig csak addig a határig amely egyenlő színvonalon áll a legjobban felfegyverezett európai hatalommal. Az olasz mottó tehát röviden ez.- bizalom, reménység, paritás és redukció, Grandi*kijelentései a lapok hieei szerint igen jó benyomást keltettek ottani sajtókörökben* A londoni konferenciáról szóló hírek között regisztrálják még a 20-21-1 lapok hogy a francia delegáció távolléte miatt a konferencia munkáját 26-íg felfüggesztették, s ezt az időt Grandi felhass nálja arra

f hogy Rómába menjen. A genfi vámbékekonferenciáről szóló 20-i lapjelentések regisztrálják az olasz fődelegátus,Bottai miniszter beszédét, amelyben lényegileg az a nézet jutott kifejezésre, hogy korainak tartja még most általános vámbékéről tárgyalni. Jágyben kifejtette azokat a nehézságeket, melyek e gondolat megvalósításának útjába hárulnak. Inkább azt ajánlja hogy egyelőre kétoldalú vámegyezmények szisztémájánál maradjanak. A Tevére /21/ a genfi tanácskozásokat halvaszületett konferenciaiak minősíti