Lapszemle, 1930. február

1930-02-22 [1359]

Seicaru,, Liviu Rebreanu,, Tudor Arghezi Is Jon Minulescu nyilatkozatait. A nyilatkozatok a szokásos frázisokat tartalmazzák , hogy Szabó Dezsőben megszólalt a "vér szava", Azt mindannyian elismerik, hogy Szabó Dezsőről mostani nevezetesen elhatározásáig nem is hallottak irodalmi munkásságát nem ismerik. Rebreanu és Arghezi abban is erősen kételkedik, hogy Szabó Dezső a román irodalomban valaha is sikert érhetne majd el Ennél érdekesebb a Patria 20-39 ujabb cikke, melyet a Ju•* mm mm *- m» mm ventus 19-40 ismertet A kolozsvári félhivatalos lap "Egy kis irredenta intrika" cimmel kifogásolja, hogy a Brassói Lapok kapcsolatba hozta Szabó Dezső esetét Panait Istrati hasonló esetével Ez igazságtalan és helytelen. A román nép Panait Istrati irói egyénisége által sohasem érezte megtisztelve magát tehát a románok Panait Istrati hűtlenségé te el a felét sem veszitik annak, amit a magyarok veszitenek azáltal, hogy Szabó Dezső a legnagyobb magyar regényíró románná lesz Kisebbségi ügyek. Kisebbség-ellenes előadást tartott Bukarestben egy Jonescu nevü marosvásárhelyi tanár Előadását a Juventus 19-40 szerint az Universul 20-40 érthető örömmel és részletesen ismerteti, viszont a ^életi Újság 22-42 vezércikkben tárgyalja Az előadás oda kulminált, hogy a kisebbségi mozgalom azért olyan erős Romániában,, taert a bukaresti kormány ugy a törvényekben mint egyéb egyezményekben igen sok jogot engedélyezett a kisebbségeknek Az igazi helyzet u,i, az. hogy Romániában a kisebbségek jelenleg számarányon "felül" érvényesülnek. Erdélyben pld a postánál 1851 kisebbségi hivatalnok működik, holott a népesedési arányszám szerint csak 1214 felelne meg az ildomos kvótának , a vasútnál meg | pláne 10 000 a kisebbségi vasutas holott az arányszám csak 6200 kisebbségit engedélyez A Keleti Újság a maga vezércikkében nagyon könnyen elintézi Joneseu ur érvelését l/Románia állandóan azzal kérkedik, hogy de-