Lapszemle, 1930. február

1930-02-20 [1359]

hozzávesszük azokat, a kiadásokat melyek nincsenek felvéső a költségvetésbe ugy azok 25 £~-ra rugnak

} vagyis e két tétel összesen 4" ct von el az állambevételekből., Mayr Harting azután tiltakc zo-ct a közvetett adó megnövelése ellen és rátérve a nyelvrendelet re kljelentette, hogy mérvadó bíróságok ezt a rendelkezést törvénytelennek minősitettók ós nagyon kár, hogy ily tüszurás politika val mindjobban elmórgesltik a nyelvkérdést. Végül Mayr Harting szótemelt a hultschini német iskolák felállítása mellett és kiemelte, hogy az ő pártja is szociális és gazdasági szempontból a kisajátítás mellett van azonban az a mód amellyel Csehszlovákia ban a kisaj átitásókat keresztülviszik nem képez egy szociális rendszabályt Az egyiktől elveszik a földbirtokot hogy a másiknak maradékbirtok formájában odaadják Az alkalmazottak és hivatálno kok ezrétől elvették a kenyeret ós olymódon gazdálkodtak hogy as, nem akarom mondani hogy lopást hanem legalább is egy súlyos , veszteséget jelent az államvagyon számára Mayr-Harting azzal vé geztO beszédét hogy a jelenlegi gazdasági krizis megoldásának érdekében tovább is közre fognak működni, ennek dacára ki kell js lent eme bogy nem viseltetnek bizalommal a jelenlegi kormányhoz ós kormánytöbbséghez ós éppen ezért a költségvetés ellen fognak szavazni Ugyancsak a költségvita folyamán felszólalt Tiszo József_ tót néppárti képviselő volt egészségügyi minister ki beszédében rámutatott hogy Erepek volt szenátornak ,?

5 éves születésnapja alkalmából Maszaryk elnök egy hozzáintézett Írásában hangoztatta a csehek és németek együttműködését Ezt a politikát mondotta Tiszc. Csehországban már régen keresztülvitték, mert a csehszlovák politikusok tisztában vannak azzal, hogy nálunk a szűkebb haza