Lapszemle, 1930. február
1930-02-19 [1359]
lennének - állítják a nationalisták. De ez sincs igy. A kizárási eljárás csak súlyos rendzavarás esetében indítható meg. De ők azt a benyomást akarják kelteni,mintha az ellenzéket a birodaljai gyűlésen el akarnák hallgataüni. A lipcsei Államtörvényszók megállapította, hogy a porosz választ ői m jojt amely ellen a fajvédő nemzeti blokk és a népjogok pártja panaszt tett, me gfelel a törvényes kellékeknek. A Berliner Tagebl. A?-81/szerint ennek az Ítéletnek .gyakorlati jelentősége abban rejlik, hogy a porosz választójog érvénytelenné nyilvánítása és a mandátum nélkül maradt pártoknak mandátumokkal való dotálása a mostani ¥eimari koalició többségét kisebbséggé változtatta volna át és vagy a koraánybázis* kibővítéséhez vagy pedig uj választásokhoz vezetett volna. Ez a lehet/* ség el van kerülve és feltehető, hogy Poroszországban minden megaarad régiben és megállásra jutnak a nagykoalícióra való törekvések. Y/estarp gróf a nagynémet K reuz Ztg. -banA6-49/ w A konzervativ,a mai államhaa^felirásu vezércikkében be hatóan váz olja a konzervatív beállitásu embereknek a mai áll am hoz való viszonyát é> azzal szemben való feladatit. Wéstap gróf a konzervatív politika végcélját annak a kormányzati rendszernek a kiküszöbölésében látja,amely mm csak elutasítja a nemzeti hagyományok fogalmát,hanem küzd is ellene. Arra a kérdésre vájjon ez a kiküszöbölés as erőszak vagy a tiszta tagadás t ávol & átjás érendő-a el, azt válaszolj a, hogy a cél/messze van és 5 tudatában van annak, hogy csak tartós és ?ziv6s munka készítheti elő a sikert, közben azonban a mindennapi élet megköveteli ÓZ államban való köteleséitől-
