Lapszemle, 1930. február
1930-02-19 [1359]
Külpo litika. A kis nemzetek leszereléséről figyelemre méltó módon nyilatkozott Trygger svéd külügyminiszter egy stockholmi politikai i gyűlésen. Mint a DAZ./13-79/ jelenti, Trygger a leszerelési gondolatnak mint az általános békéhez vezető eszköznek túlbecslése ellen ^ mM * mm **""******••******mm*mmmmm^mm——.mmmm™—immmmmmmWMM^MHM^imnmmmm*mmm-mmmm» # fordult és fejtegetéseiben nem az összes államok általános leszerelésére, hanem kevés állam egyoldalú leszerelésére gondolt. Az egyoldalú leszerelés nem csak a saját nemzet számára, hanem a szomszédok számára is veszedelem, akik ezáltal egyidejűleg gyengítetnek. Igy vákuum keletkezne, holott a többiek azt tehetnék amit akarnak. A feláldozásnak egy nagy gondolatért nem szabad annyira mennie,hogy az ember egy egész * nemzet létét kockáztatja általa. A kis nemzetek szivesen engednek a többiek ideális követeléseinek. Szivesen értelmeznék a nagyhatalmak nagyhagzisu szavait tényeknek, A kis államok nem engedhetik meg cselekvési szabadságok korlátozását,ha ezáltal csak a nagyhatalmak bálijai vá válnánk, A genfi vámfegyverszüneti konferenciáról,illetve a vámbékéről közöl a Germania /1Q-78/ B.G.- jelzésű vezércikket, amely kifejti, hogy mér magából a részvételből tűnik ki,hogy a konferencia 4 lényegében európai ügyet képez, hiszen Anglia maga csak aurópai részével vesz részt, az összes Európán kivüli államok pedig Japán és Euba ki vételével visszautasították a nekik megküldött meghivot, igy Ausztrália,
