Lapszemle, 1930. február
1930-02-14 [1359]
tus Ausztria és Olaszország között kérdezi a Bohémra A felel< egysoerü a déltiroli kérdés. Bár Ausztria távoláll attól hogy nek az országrésznek erőszakos annexiójára gondolna, mégis a déltiroli németség sorsa közel áll hozzá ós valahányszor Mussolini su lyos csapást mórt a dóltlroliakra az osztrák városok fellázadtak Erre aztán jött egy fenyegető jegyzék Olaszország részéről és Ausztria kénytelen volt a provokáló Mussolinitól bocsánatot kérni A Bohemia megjegyzl> valószínű^ hogy Mussolini ezután is fog Bécsbe fenyegető jegyzékeket küldeni ós az olasz sajtó továbbra is fogja kardját csörtetni, tehát a déltiroliak sorsán nincs segitve sőt §1. lenkezőleg Ausztria önszántából elismerte, hogy neki nem áll jogában Dőltiróllal törődnie. Ennek dacára nincs kizárva hogy Schobernek talán sikerült Mussolinit rávenni hogy a déltiroli politikáját kissé megs zelid.it se, Az bizonyos, hogy Ausztria helyzete az európai államok között e szerződós által semmiképen sem fog módosulni „Megmarad Bécs hagyományos politikája amelynek a jelszava nem elrontani egyik állaK*mal sem a viszonyt., Az egyetlen konkrét gazdasági eredmény amit Ausztria elért az, hogy az osztrák magántulajdon, amennyiben olyan még lenne, nem lesz többé liguidálva Olaszországban.. Azt lehetett gondolni, hogy a déltiroli hegyek vajúdnak és most az eredmény egy szegény kis egerecske amely Schober római kofferjából kiugrott £ r ó n t k a..^ Az első huszita temetés volt a napokban Rózsahegyen Fejtek Antal gyári munkás temetését végezte Oszada község huszita lelkésze a reformétus lelkészekhez hasonló papi ornatusban de a mellén a huszita kehely-jelvény volt látható Hlinka ós hivei kihívásnak és sérelemnek tekintik az als6 rózsahegyi huszita temetést A Nap /17-37A í • ÍJQS LEVÉLTÁR
