Lapszemle, 1930. február

1930-02-14 [1359]

kőzik, rámutat arra, hogy a cseh demokrácia a legfurfangosabb leleményességgel palástolja kisebbségellenes módszereit

s de elég egy pillantást vetni a kisebbségi iskolák tízéves statisztikájára, hogy lát has suk milyen irtó eredményeket értek el a csehek kulturális téren a felvidéki magyarásggal szemben A Felvidéken volt magyar iskola; I921*ben 1926-ban elemi 846 695 polgári fiu * • «...»•• 3 3 polgári leány . , 12 10 4 magyar tanulók száma igy alakult' 1921-ben 1926-ban % elemi 94 125 66 200 30 polgári 4 087 2 235 44.5 gimnázium . • 11366 425 68 reálgimnázium •<.•«* • • 2*875 2.331 19*:6 középiskolai tanulók összesen . . 4 944 3 312 33 Ezek a csehszlovák hivatalos statisztikából vett adatok a magyar iskolaügy alakulásának két égbe eső képét adják

? mert a magyar iskólák számának évr.ől*évre megállapítható csökkenése és a tanulók számanak apadása a kulturális elsorvadást igazolja Még jobban szembeötlő m ha szembeállítjuk a fenti adtokat Csehszlovákia többi népeinek iskolastatisztikájával, Csehszlovákia oktatásügye - csehszlovák hivatalos av datok szerint - 1921/L922-tól 192 7./tanévig a következőkép alakul; 1921/Í922 1926/1927 Csehszlovák anyanyelvű iskola • • 12.664 14,298 Magyar nyelvű , '<..*.,».. 942 887 A magyarságnak tehát 72 % van kevesebb iskolája, mint ameny nyi a hivatalos népszámlálás szerint megilletné, pedig az 1921,évi népszámlálási adatokat nem lehet hitelesnek elfogadnia líig az adófizető magyar kisebbségnek ninos főiskolája, addig az orosz.emigránsok részé-