Lapszemle, 1930. február

1930-02-03 [1359]

radt mit mondani Egry kiváló qualitásairól, mert ő maga mindent elmondott magáról. Hasonló szellemben ir Egry szerepléséről a w

Magyarság is A "Pesti Hirlap^vezetőhelyén Nagy Emil egy világpolitikai ösz szefoglaló cikk keretében a szokott hangon a hágai eredményeket is EÉrlegsli és a hágai megegyezésnek súlyosabb tehertételének azt látja, hogy annak révén nagy erkölcsi csapást kapott a revizió gondolat a ^ogy ez ott még szóba sem került annak bizonyítékát Snowden londoni sajtó* nyilatkozatában látja., amelyben Nagy Emil szerint Snowden azt mondta, hogy a keleti jóvátételi probléma és az optánskérdés megoldása már &sk. azért is nagy előny Európa békébe szempont jából, mert ezzel kiküszö* Mq^rarország böltetett / és szőnezédjainak egymáshoz való viszonyából a teljes megbékülés utolsó hátráltató oka is„ Ez ugy hangzik, mondja Nagy Emil

? mint a temetői beszéd a revizió sirján A"disztéri Ballplatz*-nak szemé re veti, hogy külpolitikánk tekervényes rúdja kizárólag az optánskérdésre volt beállitva és szerinte emellett elsikkadt a revizió sokkal fontosabb érdeke, azt állit ja, hogy az optáns-pör miatt kellett elidegs niteni Lord Rothermeret^ mert Ballplatzunk azt hitte hogy a genfi o;t ánsbizottság volt elnökének a Rothermere Lordot gyűlölő Chamberlainnek ugy jár Jggjobban a kedvében, ha Rothermeret nyomja és kisebbíti* Pedig

{ mondja Nagy Emil, Snowden is téved és téved mindenki, aki arjt h iszi,, hogy ki lehet kerülni a reviziót* aki valódi békét akar Magyarország és szomszédai között* A wí>

ester Lloyd" vasárnapi számában Szterényi József báró a hágai konferencia legfontosabb eredményének a Németbirodalom ós Franciaország közeledését mondja, egyrészt, mert ez változást fog előidézni az egész középeurópai politika helyzetére ami pedig kihatással les Magyarország nemzetközi állására és súlyára iü«A »*esti Napló" sürgeti, hogy HÓga után uj emberek álljanak a magyar gazdasági és politikai élet élére.--