Lapszemle, 1930. február

1930-02-06 [1359]

a kisebbségi kérdés rendezésére s ez a rendezés pedig természetesen nem lehet más mint a Népszövetség oltalma alatt álló párisi kisebbségi egyezraény komoly végrehajtása, A bánsági magyar telepesek agrár-ügyét tárgyalja újból a Déli Hirlap 6^28 azzal kapcsolatban! hogy a magyar párt bánsági fegozata képviseletében Ambrózy Andor br, elnök üdvözölte hivatalbalépése alkalmával a bánsági tartományiőnököt., Eocu Szevér minisztert, felhasználva az alkalmat nyomban arra is... hogy egy memorandumban felhivja a miniszter figyelmét a bánsági magyar telepesek agrár-sérelmére, A bánsági magyar telepek ugy keletkeztek hogy azok tulajdonosai annak idején még a magyar kincstártól vásárolták földjeiket készpénz-törlesztésre és az utolsó részletfizetéseket mint a magyar kormány jogutódja, még a román kormány is elfogadta tőlük. A legtöbben közű lek telekkönyvi tulajdonosai is lettek földjeiknek Ebnek ellenére 3000 bánsági magyar telepestől a rGiúán agrárreform végrehajtása során mégis elvettek kb, 200,000 holdat,, amiért aztán mindössze 700 000 aranyfrank kártérítést szavaztak meg, ezt is csak akkor amikor a hallatlan sérelem már a Népszövetség elé került - Ebből az összegből az elvett föld holdjáért kár téri tésképen kb 1200-1300 lei jut , tehát alig annyi, mint amennyi jelenleg 3gy hold föld egyévi haszonbére A bánsági magyar telepesek ilyformán a legnagyobb nyomorba jutottak. Eredetileg u, 1 20-25 hold földjük, volt, amiből a román agrárreform mindössze 4-5 holdat hagyott meg, ebből pedig családjukkal együtt lehetetlen megélniük , különösen, ha tekintetbe veszszük még azt is., hogy az agrárreform során felnőtt és kstonaviselt fiaikat sem vették fel a román agrár hat óságok a földigényjogosultak listájába, éppen azzal az indokolással,, hogy hiszen apjuknak van telepesföldje., így aztán Stancaófalva

5 RéVás, Gizellafalva , Eabsa , Ujmosnica temeemegyei , továbbá Eacsád, Igazfalva., Nőrincse, Szakállfalva, Vásáros,,