Lapszemle, 1930. február

1930-02-01 [1359]

Külpolitika, Európa gazdasági federációjának tervéről a félhivatalos Dreptatea 29-690,, mintegy saját véleményét, ismerteti azt a választ, amelyet m m mm m *n a párisi nemzetközi kereskedelmi kamara vonatkozó kérdésére a román nemzeti koraité nevében Manoilescu Mihály adott, Európa gazdasági föderációjának megvalósulása esetén arra kellene gondolni elsősorban, hogy az európai agrárállamok megvédesssnek a kontinensen kivüli agrár államok konkurenciájától. Ez azonban szinte lehetetlen bizonyos politikai okokból,, mert ha az európai gazdasági federáció erre határossá el magát, a kontinensen kivüli államok minden bizonnyal kiválnának a Népszövetségből:, Románia tehát ebben a federációban csakis rosszul járna, annál is inkább^ mert a federáció létrehoáása esetén teljesen elértéktelenedne az ország ipara is melyet már nem biztosithatnának védővámok. Mindezek folytán Románia csakis abban az esetben járulhat hozzá az európai gazdasági federáció tervéhez, ha ennek ellenében megfelelő politikai természetű kompenzációkat kap. Lengyel-román vámunió terve merült fel, még pedig lengyel részről - de a Curentul 29-727 mint nagyon figyelemreméltó valamit, sietve felkarolja az eszmét, Lembergben Ilutimzki lengyel közgazdász követelte elsőnek egy előadásában ezt a vámuniót az egyébként úgyis szövetséges viszonyban lévő Lengyelország és Románia között. Ez a vámegység „ ha létre jönne, 47 millió embert foglalna magában,, ami máris elegendő bázist adna egyrészt a lengyelországi ipar kellő kifejlődéséhez,, másrészt a romániai mezőgazdasági termékek kellő értékesítéséhez úgyhogy mindkét állam gazdasági krízise hamarosan eltűnne, Románia nyerje meg magának Rothermere lordot, aki cserbenhagyta Magyarországot» - ezt követeli az Adeverul 29-14140 m\ cikket