Lapszemle, 1930. február

1930-02-04 [1359]

gá^ía felül a kapott hírt A Lidovő Hoviny talán nem tudja hogy egy állam nem vághat zsebre oly sértést midőn utónállóhoz hasonlítják és hogy ezt hivatalosan és erélyesen meg kellene cáfolni? Szerencsé re még a diplomáciai lépések előtt megérkezett Snowden cáfolata és igy hiábavaló is a kérdés, hogy vájjon mérvadó körökben gondoltak s ily tiltakozó lépésre? Erről a kültigyministerhez oly közelálló sajtó egy hangot sem hallat Talán még sem lenne érdektelen megállapítani hogy kitől kapta a Lidové Tíoviny ezt a hirt amelyet természetesen a külföldön is korpoltál"a> és kommentárokkal látták el Jjg&ga* alaPátZányok; és.^eh^zloyi^ia cimmel a Prager Tagblatt /z 29/ idézi a Národni Politika egy cikkét amely a hágai konferencia eredményeivel kapcsolatban felhívja a figyelmet a trianoni szerződés 249 § ára melyszerint azokat a • Magyarország területén létesített alapítványokat amelyek a régi magyar királyság állampolgárai számára voltak biztosítva annak az államnak kell rendelkezésére bocsátania ahol most a kérdéses sze okát mélyek illetőséggel birnak Az alapitvány/oly állapotban kell átad 'ni mint amilyenben azok 1914 július 28 -án találtattak Több millió korona értékről van itt szó és e kérdést illetőleg Prágában már többször voltak tárgyalások azok azonban a magyar ellenkezések folytán, rendszerint eredménytelenül végződtek A cseh hatóságok ál> láspontja a^ hogy Magyarország kötelezettsége minden alapítványra tehát a családi alapítványokra is kitérjed még akkor is ha a csehszlovák állampolgárok a magyar állampolgárok mellett csak részben részesülnek a javadalmai fisban A csehszlovák hatóságok abból az alap ból indulnak ki hogy ugy az állam szuverenitása mint aa állam biztonsága érdekében oly értelemben követelik a 249 $ keresztülvite lét. hogy Magyarországtól az alapítványi ügyek teljesen el legyenek