Lapszemle, 1930. február

1930-02-03 [1359]

lap, akkor egészen más megvilágításban kerülhetne az amerikai magyarság elé. De igy, managerek rideg üzleti számitásai operettet csinálnak abbéi a szomorú magyar történelmi fejezetből,amelynek központjában Károlyi élit. Károlyi sorsa magyar szempontbél tehát inkább tragikomikus, la a kritika*amelyet az amerikai közvélemény bőségesen gyakorol Károlyival szemben nem jelent egyebet, mint szenzációt. És minthogy az amerikai politikai koncepció nem igen tudja egy felolvasó* keretéből kihámozni a komplikált magyar helyzetet, marad a nagy zavar továbbra is. A kíváncsiság becsalhatja ugyan a közönséget a felolvasóterembe, de ha nem találj meg a várt szenzációt, unottan hagyja ott. A Magyar Hírlap szerint az amerikai managerek választása, mielőtt megkötötték volna Károlyival a szerződést, Vámbéry Rusztem ás Károlyi Mihály között habozott. Károlyi jobb üzletnek bizonyult ás igy élőállt az a helyzet, hogy egy ás ugyanazon a politikai plattformon álló magyar forradalmárok egymást lekonkur rálták. Kettőt már nem bírt volna el az amerikai közönság. Károlyi azonban sokkal drágábban adja meggyőződését, mint Vámbéry adta volna, és igy, a vidéki városokban a management zavarban van, hogy képes-e finanszírozni Károlyi előadásait. Károlyi Amerikában tisztán üzleti management alatt van, irja a lap, ás ép olyan megfizetett alkalmazottja a vállalkozónak, mint akár melyeik művész, akinek fellépésénél mindig azt kalkulálják, hogy tud-e közönséget vonzani. Károlyi tehát csak azok szemében já.r amerikai körútján a politikai meggyőződéseiért kálváriát, akik nem ismerik az üzleti ügyeket. Az amerikai sajtókritikák mikéntjére élénken rávilágít egyik tekintélyes amerikai lapnak Károlyiról irt cik'ce,melyet a Magyar Hirlap szőszerint közöl , és amelyben egyszerűen nevetségessé teszi Károlyi amerikai útját. n Politikai Miská"-nak nevezi, aki százszázalékos szocialista volta dacára ... elkobzott birtokait siratja. A cikk irója nem érti azt sem, hogy Károlyi