Lapszemle, 1930. február

1930-02-03 [1359]

Külpolitika A-vjl^gjpijó^íjghoc. való .£8jttJ.akozás .ellen indított,kanpányneje azon megtévesztő ferdítésével, hogy a Root-formula Amerikát a külföld vexaturáinak szolgáltatja ki, száll szembe a Monitor /10/ rámutatve,,hogy Amerika nem a Root-formula alapján csatlakoznék a világbirőság• hoz, hanem azoknak a pontoknak alapján, melyeket Hoover elnök fektetett le /ezeket a Monitor 5 pontban foglalja Össze/, és melyek semmi kétséget sem hagynak aziránt,hogy a világbiróságnak mai módosított statútumai teljesen megfelelnek azon feltételeknek, melyeket a szenátus 1926ban mint a csatlakozás conditio sine qua non-ját leszögezett. A Monitor arra figyelmezteti a szenátust,hogy döntésétől fog függni,hogy Amerika kooperáljon-e a többi nemzetekkei a világbéke megalapozásában, vagy , sem. Más helyen_/14/ ugyané „lapja ehikago Tribune-nek világbiró•gág ellenes érveléseivel polemizál és rámutat azon beállításnak ^helytelenségére, hogy a világbirőság azSQresült illamok Legfelsőbb^Biró* Ságjához has_on.ló_ hatalommal_fqg^rendeikezni, holott a valóság az, irja a Monitor, hogy Amerika, ha egyszer tagja a világbiróságnok. annak döntését megakadályozhatja minden olyan kérdésben,amely az Egyesült illamok érdekeit érinti. Ezenkívül Amerika bármikor kiléphet a világbiróság kötelékéből. Ilyen privilégiumokkal, irja a Monitor, az Amerikai TFniő egyetlen állama sém rendelkezik a Legfelsőbb Birósággsl szemben. A csatlakozásijcérdés egyébkjnt_aJí^Y^Times/lö/ szerint aligha _f qg _a kongresszus Jelenlegi ülésszakán__a _szenátus_elé Jcerüini, ugy hogy az Jágyesült Államok nem is lesznek abban a helyzetben, hogy