Lapszemle, 1930. február
1930-02-03 [1359]
vájjon ezek az érdekelt hatalmak őszintén kivanják-e a béitát. Egyes tünetekből, mint például az olasz sajtó magatartásából arra követkéztet.hogy egyesek nem kívánják komolyan, Itália furcsa kívánságokkal áll elő, amelyek még felelős vezet' személyiségei részéről is kifejezésre jutnak, az olasz sajtó* pedig egyenesen megrágalmazza Tardieut, j amikor azt állítja róla,, hogy fenékbe akarja fúrni a konferenciát. A jugoszláv lap furcsának találja, hogy Itália ,amikor azon erőlködik*- • hogy helyet kapjon a nagy nemzetek társaságában, mér azt is megkövetelné, hogy Franciaországgal egyenlő elbírálásban részesítsék. Schober osztrák kancellárnak e hó_3_ra tervez§tt római \ita~ zásáról adva wieni információkon alapuló tudósítást a.Ficcolo_/</,> egyebek között azt írja, hogy_^chober^római_l_tpgatása alkalmával egy olasz-osztrák barátsági_és döntőbírósági szerződést.fpgnak aláírni. Ennek szövege körülbelül_azonos lesz az olasz-magy§r_egy_zmánynyel, illetve meg fog felelni snnak az egyezménynek, amely Ausztria és Csehszlovákia között annakidején lanaban ugyancsak Schober első kancellársága idején létrejött. Vaeni és budapesti politikai körök élénk érdeklődéssel várják minő kedvező visszahatásokat fog kiváltani az Itália és Ausztria között létesített közeledés. Idevonatkozóiig különösen kiemelik, minő fejlődést mutathat fel Magyarország külpolitikai téren azóta, hogy Mussolini és Bethlen aláirtak a barátsági sé döntőbírósági szerződést. Benes csehszlovák külü^vmi ni sz tercbe számolt a prágai j>arlament előtt_a hájai^eredmjnyékről. Erről szóló tudósításában a Popo*5*íí™í?-f §i_' me €3egy?i» hogy Benes különösen azt igyekezett kidomborítani, hogy a. kisantant ezalkalommal még szilárdabbnak és ssolidárisabbnak mutatkozott,, mint ahogy vártád volna tőle, kedvében . . járt ugy Ausztriának, mint Bulgáriának és ism§telten nvomást gyakorolt
