Lapszemle, 1930. január

1930-01-04 [1358]

madhatatlan minden jóhiszemű ember részéről^ Az pedig, hogy teljesen jogosulatlanul keverték bele ennek a kérdésnek az elintézésébe a békeszerződés 250-:tk cikkét és az ennek alapján folyó pereket., köztük az optánspert is^ nem ©sekélyebb pártatlan orgánum, mint a londoni JTJLaeB

1 is elismeri* Magyarország tehát erős jogi és gazdasági vértezettél jelenik meg a hágai konferencia elebt, Bethlen gróf elutazása előtt kijelentette, hogy az a sajtóhadjárat^ amelyet ellenünk irreális alapon és értéktelen érvekkel folytatnak, már csak a közvélemény igen kis részét tévesztheti meg^ a józanul birálókat nem tudja befolyásolnia Ha olyan semleges orgánum, mint pl, a "Journal de Geneve? belát ja^, hogy Magyarországra uj terheket róni nem lehet mert aa embertelen béke ennek minden erkölcsi és anyagi alapját lerombolta, akkor minden józan embernek be kell látnia, hogy többet ettől az országtól követelni nem lehet* Méltán várhatunk tehát uj szellemet a második hágai konferenciától « Az "Ujuág* vezércikkében összefoglalva az első hágai konferen cia eredményeit , rámutat. h^g-v -*>.-apr-«>gw^T

C

r

rfl fl

p

Aai jóvátételi felosztási kulcí-nt Snowden intrantigens angol álláspontja következtében megváltoztatták és a iénxeg az, hogy sem a gazdag Anglia sem a gazdag Franciaország nem hajlandó semmiféle áldozatra és az első hágai konferencián kitalálták azt a furfangot, hogy Európa két megnyomorított koldus állama préselje ki azokat a jóvátételi összegeket, amelyek kel a béke gazdfisági liquidálása lehetővé váljék* Felveti a kérdést, hogy lehetséges-e, hogyBurópa két leggazdagabb állama finónciainak rendbehozás a árát Európa két legszegényebb országával fizettessék meg* Egy bizonyos, mondja az "Újság* } hogy ha a mi tértünkre akarják kikenyszeriteni a gazdasági liquidációt, ez nyilt arculcsapása lenne az erkölcsnek, az igasságaak és nem utolsó sorban a politika becsületességének is«« aa OBSZAGOS LÉVÉLi AK J J