Lapszemle, 1930. január

1930-01-22 [1358]

jobbágyok, hanem magyarok is-. Igen, mag lehet tenni az összehasonlítást igazi valójában más páldákkal, Pld

c azzal hogy a régi Magyarországon voltak román püspökségek,, melyek összehasonlíthatatlanul nagyobb vagyonnal rendelkeztek, mint a magyar protestáns egyházak, A régi Magyarország gca a romén határőrezredek utódai is sokkal nagyobb vagyonnal rendelkeztek, mint a magyar, illetve székely eredetű határőrök,. - nem is szólva arról, hogy aztán az uj román uralom egyszerűen elkobozta még ezt a 70 ezer holdnyi csiki székely határőr vagyont is, mig a naszódi és krassószörényi határőr-vagyonokat érintetlenül meghagyta. Vagy hallotta-c valaki a régi Magyarországon csak halvány hasonmását is a most Somán iában uralkodó név-elemző rendszernek? Vagy hol láttak a magyar hivatalokban olyan felírásokat,, mint most a román hivatalokban látni, hogy; csak az állam nyelvén szabad bszélni? A magyar uralom alatt román vidékeken minden köztényező, a járásbiró^ szolgabíró; jegyző, vasúti állomásfőnök stbmind románul beszélt,, mert hiszen a nép meg sem értette volna őket máskép Ami pedig az iskolák államsegélyét illeti, meg kell állapítani, hogy ez ma a román uralom alatt egyáltalán nincsen arányban sem azzal az állam* segéllyel,, amit a régi Magyarország adott a nemzetiségi iskoláknak, Pe« dig a régi Magyarországot nem kötelezték erre nemzetközi szerződések: mint a mai Romániát-) A román uralom alá került magyaroknak tehát egyáltalán nincsen okuk félni a múltért. Az egészben arról van szó csupán hogy, ahogyan ez itt Romániában már lenni szokott,, a kormány ellenzéki korában mást vallott,, mint amit egyesztendős uralma alatt tett, Pedig román érdekek szempontjából sem szabad megengedni ,

; hogy a gyulafehérvári Ígéreteket tartalmazó határozat papirronggyá váljék- Hasonlóképen román érdekből valóra kell váltani a beígért kisebbségi törvényt, is ebben a kisebbségi törvényben a magyarok a jogaik maximumát követelik