Lapszemle, 1930. január
1930-01-22 [1358]
egyetértéssel választott döitőbiró elé, vagy pedig közös egyetértés hiányában az állandó nemzetközi bíróság elnöke elé "bocsát ják.A. hágai éj* tekezlet elnöke Franciaország, Nagybritannia Olaszország és Magyarország kormányainak megkérdezése után négytagú szervező-bizottságot neves ki Ennek az albizottságnak lesz a feladata,, hogy az alap megalapítása ra és működésére vonatkozó részletes szabályzatot kidolgozza Á harmadik függelék az u n "B' -alapra vonatkozik" Ez az alap Magyarországot nem érinti:' A M B M •alapnak rendeltetése, hogy kielégíthessék azokat a követeléseket, amelyeket magyar állampolgárok nem az agrárperekből kifolyóan támasztanak, a trianoni szerződés 63'ik, 191.ik 25>*ik szakaszainak alkalmasával kapcsolatban az utódállamok ellen * Ez az alap 100 millió aranykoronát foglal magában" Az alapot a nagyhatalmak létesitik azzal a célzattal hogy támogassák az utódállamokat a megitélt, vagy megítélendő követelések kielégítésében"/A két alap között a különbség az, hogy az agráralap csupán 240 millió aranykorona erejéig ad kielégítést, mig a *B W-alap t&jes mértékű kielégítést nyújt Ha a n B n> * alapból nem Jíut ja 4 akkor a különbözetet az elma* rasztalt államok fizetik*/. A n?gyeúik függelék azonban a terheknek teljes és végleges megváltásáról rendelkezik, amelyek Magyarországot, a békeszerzo'élovagra békeszerződés alapján keletkezett kötelezettségből kifolyóan c w r heli Magyarország ezen a oimen 1944-től 1966-ig évente 13.5 millió aranykoronát fizet. 1943.-ig Magyarország kizárólag azokat az összegeket fizeti 1 amelyeket l924»ben állapitottmeg a jóvátételi bizottság Magyarország terhére. A békeszerződésből folyó általános zálogjog megszünikt Az 1944-től 1966-ig terjedő fizetések tekintetében Magyarország nem ad zálogjogot, csupán az a kötelezettség áll fenn,, hogy ameny nyiben az annuitásokat nem fizetik esedékességükkor } akka* a hitelezők kivánságára saját választása szerint megfelelő biztosítékot köteles
