Lapszemle, 1930. január

1930-01-21 [1358]

A B, -alap pénzforrásai bennünket nem érdekelnek* Ide az ált alink fizetett pénzek még közvetve 3em jutnak el„ ez tulajdonképpen nem •is alap hanem segélyezési summa* A döntőbÍróságokkal kapcsolatos változás nemcsak megfelel a mi már Genfben is számtalanszor hangoztatott állásfoglalásunkat, hanem egyáltalán kedvező változást jelent, amenynyiben a vegyes döntőbíróság után következő hágai fellebbezési fórum J által egyrészt? az itéleteic jogbiztossága fokozódik, másrészt a megszaporodott fórumok miatt több per fog magánegyezséggel végződni.:' Ez a megoldás nóvumot jelent a mostani döntőbírósági helyzetben, de teljes mértéiben femtartja a döntőbírósággal kapcsolatosan mindazt, amire mi sülyt vetünk,-* l?alko Lajos külügyminiszter elmondta ezután, hogy a hágai tá» gyalasokat mindvégig a megegyezésre való erős igyekezet jellemezte kü- ^ L&oVén Iíoucheur munkálkodott jelentékeny mértékben azon, hogy a megegyezés l4trejöjjön* A hágai megegyezés hét pontja:. Mar a déli és az esti lapok j közölték, hogy a közel negyvennyolcórás permanens tárgyalás után a há« gai konferencia a magyar jóvátétel ügyében is teljes megegyezésre jutott A megegyezés lényeges pontjai a következők l/ Magyarország 1943. után nem fizet jóvátételt, 2/ A jóvátétellel össze nem függő köte* lezettségeinek törlesztése lejében Magyarország 1943 oa tul 1966-ig ó- 4 i vi 13 és fel millió aranykoronát fizet 3/. Két közös pénztárt alapi * tanak az egyiket 240 millióval dotálják és az az optánskövetélések tel jeaitésére szolgál, a másodikat pedig 100 millióval dotálják és ebből fogják majd a főhefceegi birtokokért, az egyházi birtokokért, a vicmá. lis vasutakért, stb a kártérítéseket kifizetni: Ha ez a második öSz* üzeg nem lesz elég, hogy a döntőbíróságok által meghatározandó összegeket belőle kifizessék, akkor a kisentente köteles az összeget megfelelő módon kiegészíteni* A magyar annuitásojc ,1966»ig az első u .n. op- 4