Lapszemle, 1930. január

1930-01-20 [1358]

mSaJhek fenn kell állni ás iunkcionáLni. Olyan jogi^elv ez.amelyet a szerződés biztosit Magyarországnak és erről nem is mondhat le. És épen ez a pont. az,amely ellen legjobban ágáLa kisantant és itt. is elsősorban Titulescu Romániának cseppet sem mérsékelt delegáltja. A kisantant edcig ugy nagy általában, magáévá tette azt a módot amely alkalmas az optánskérdés megoldására,de azon erősködik hogy ugyaneszel a metódussal likvidáltassanak a többi kategóriákba tartozó esetek is, illetve teljesen küszöbölj ic ki a döntőbíróságok, t illetve a trianoni szerz*dé3 250 szakaszát. Furcsa kívánság ez épen ama kormányom részi ről, amelyek olyan nyakasán ragaszkodnak a békeszerződéseihez, ellenben nem haboznak felforgatni azt csak azért,mert van benne egy olyan passzus amely az ő erdekeiknek nem kedvez. A tudósítás további részében emli-tést tesz a Neue Preie Pressében minap megjelent egyik román inspirálásn kommünikéről, amelyben azt hangoztatja, hogy a 250. szakasz eszközt ad a magyaroknak a revíziós politika és agitáció érdekében,illetve fölbátorítja Magyarországot,hogy abból ne engedjen ís igy nem a béke .hanem a háború érdekében dolgozik. BJÜ több ebben a_ román_^omjminikeben^ ,amelyet meg nem erősítettek de nem is cáfoltak _ említés yan téve ej^y nagyhatalomról .mint amely Majgyarorszjlgpt e téren támogatva ilyen gyanús szándékokat táplál és meg is nevezi ezt. Itáliát. Hágában azonban ilyen trükkök nem keltenek különösebb benyomást,mert ez is azok közé tartozik .amelyeket az igen tehetséges 5s szimpatikus,de túltengő ügyvédi rabulisztikával dolgozó Titulescu szokott alkalmazni. Lehet,hogy 5 akarja magára vállalni a felelősséget azért, hogy mindent leghiusit,miközben sokszor m5g jóbarátái részéről is azt tanácsolják neki hogy jogászi tehetségét inkább az irányijain csillogtatná, hogy valami megegyezési módozatot találjon. Jugoszlávia mar kevésbbé intranzigensnek mutatkozik és ugvlátszik Csehszlovákiát is el lehet téríteni eddigi nyakas magatartá-