Lapszemle, 1930. január

1930-01-18 [1358]

a leggondosabban fontoljuk meg és mérlegeljük. Mindenesetére ami a megegyezési formulából ismeretessé vált ,8 legerősebb aggályokra ad okot. Ami a legaggályosab'brn hangol bennünket ..abban a körülményben áll hogy a cselekvési szabadság minden egyes hitelezői kormánynak szóljon hogy tehát minden hatalomnak egyenként joga legyen külön intézkedésre és hogy a hatalmaknak már nem kell együttcsen fellépniök. Mindenesetre szükségesnek tartunk egy világos hivatalos interpretációt,amely felfogásunk szerint írásban volna lefektetendő,hogy megóvjuk magunkat olyan magyarázatoktól,amelyeket semmiképen sem ismerhetünk el. Ünden esetre ugy tűnik n künk, hogy a loung-terv még nincsen tető alatt, A nagynémet Deutsche Tagesztg /16-26/ WiJhelm Hack hágai tudósításának címzésében azt állítja,hogy a loung-terv alapjai el vannak pusetitva Élesen szembeszáll a félhivatalos magyarázattal és döntőnek azt tart* ja,hogy a szankciós jcg tényleg nem küszöböltetett ki. De szinte borzalmasnak mondja a 'német nyilatkozat utolsóelőtti mcrda tát, amely sse* rint Németország nemcsak megerősíti,hogy az ellenfelek egy hágai ítélet utón ismét visszanyerik cselekvési szabadságukat,hanem amely szerint — __ — — a - - — •— « — —'-,..•«. Németország egyidejűleg eleve elismeri tribxitumfizetéseinek kikéfcyszé.ritésére szolgáló intézkedéseiét. Ez alig kevesebb mint a versaillesi szerződésnek az a régi rendelkezése,amely szerint az ott megáLianitcU szankciós intézkedéseket nem szabad ellenséges aktusoknak tekinteni. • tehát a francia külön háborús jog megállapítása. M a g y a r o r s z á g r 6 1 A Voss Ztg -ban /16-26/ H-jelzésű cikk szemelvényeket ismertet Bátthány Tivadar grófnak a forradalmakról irt könyv 5'feöl.