Lapszemle, 1930. január

1930-01-17 [1358]

o konferencia súlyos válságát. Ha azt kérdezzük most magunktól ..hogy Schacht mi árt tett egyáltalán valamely lépést, hogy azután 20 őráv;:L vésőbben engedjen, akkor faként kombinációkra vrgyünk utalva. Azt kell ugyanis feltételeznünk,hogy Schacht előrelátta a törvényhozási kényszerrel való fenyegetőzést. Tehát súlyt kellett arra helyeznie hogy csak kényszerítve fogadjon el'egy olyan feladatot amely szerinte nélkülözi az erkölcsi alapot. Már most az a kérdés,vajjon ezen népszerűtlen fizetési tervtől való távoltartásával szabadon akarja-e tartani a maga részére a jövőt, vagy pedig ami valószínűbbnek látszik a Nemzetközi Bank vezetőségébon nem akar-e inkább a hágai konferencia kompromisszumaival és engedmínyeivel meg nem terhelve megjelenni. Akkor ugyanis egész más lehetőségei lennének arra,hogy a jövőben független jóvátételi politikát csináljon a Nemzetközi Bank meretében, mint abban az esetben ha az összes határozatokhoz való hozzájárulása áltól lekötötte volna magát. Hiszen a jóvátételi kérdésről az utolsó szó nem Hágában lesz kiejtve és nehézségek keletkezesének esetében Schachtnak megvolna a mozgási szabadsága arra,hogy bizonyos kérdésékét újra felvessen. Mindenesetre ez lenne magatartásának legrokonszenvesebb és legkevés'íbé komplikált formulája. - A Schacht-ellenes hajszában mmm, mm mm ' **, mmm " n> - M» mm — mm. — mm mm a szociáldemokrata ^orwarts /15-^3/ játszott vezérszerepet,amely "Port mit Schacht!" cimü .vezércikkéhen Schacht eltávolítását a dolgozó nép követelésének mondotta, egy másik számában /15-24/ a Vorwürts a nagynémet Deutsche Zeitungot idézi,amely Schachtről a következőket irta: "Siralmasabb nem lehetett a színjáték: alig mult el 24 óra Hágában a Sehacht-féle levél ismeretessé válása óta és az az ember,akinek feladata a nimet valutát negvédeni támadásból védekezésbe ment át és a védekezésből álláspontjának feladása lett. " - A Berl Tagebi /lb-25/ üüntbor Üleinnék Schachthoz xntSzett nyílt levelének he'yreipazitására