Lapszemle, 1930. január

1930-01-28 [1358]

oiaí és egyéb cégeknél nagy összegek erejéig: olyan szállít ásókra, a. melyekre a hadseregnek szüksége volt Ezek hadianyagra Tonátkoztak de történtek megrendelések élelmiszer ruházati és egyéb cikkekre is? E» zek az összeomláskor elszámolatlan t ételek maradtak és milliárdokra rugó követelések származtak a-előlük a magyar hadikincstárral szemben ia amelyeket a quóta arányában felelőssé tettek, régül hátralékban voltunk és vagyunk a hadifogoly-szallitásókért? Ezenkivül követelésekkel léptek fel velünk szemben a békeszerződés alapján az alapok és alapítványok megosztása szempont jából^ mert a békeszerződésben kicsinyben ugyanazt követték el a magyar alapokkal és* alapitványokical mint nagyban az egész országgal- ."Egészen nyiltan megmondhatom, mondja Bethlen gróf" hogy ezeknek a tételeknek a végleges elszámolásaként vállalt 1945'*'után fizetendő évi 13 és fél millió koronaannuitás talán magas összegnek tekinthető 3 talán kisebb összeggel is meguszhattuk volna ezt a kérdést , ha 20 vagy 30 éven át még tovább verekszünk fórumról fórumra megyünk s állandóan kitesszük az országot a zaklatásnak és annak a szemrehányásnak hogy nem telje siti a békeszerződés alapján vállalt kötelezettségeit és vállaljuk ennek politikai ódiumát isBizonyos azonban hogy ha egykét millióval többet is vállaltunk/ mint amennyit 20«30 esztendő után kellett volna fizetni; jobban tettük, mert megszabadítottuk ezáltal az országot attól a lidércnyomástól, amelyet a trianoni szerződés annak reparációs klauzulája következtében pénzügyi függőségünk, fennmaradása jelentett volna? AZ utolsó években láttuk, hogy milyen nehézségekbe üt között kisebb kölcsönök szerzése is;, nemcsak a pénzügyi szuverenitás hiánya folytán: nemcsak a pénzpiaoon mutatkozó nehézségek miatt' de amiatt a feszült politikai atmoszféra miatt is amely gazdasági téren különösen a trianoni szerződésből fennmaradt tartozások ós elintézetlen kérdések aiatt mindenütt mutatkozott* Helyesen tettük^ hogy'ezt raoss ORSZÁGOS LEVÉLTÁR