Lapszemle, 1930. január

1930-01-27 [1358]

kajára volt,; A hágai egyezményeket két, sőt helyesebben hárem főcso­portra kell választani, hogy az anyag áttekinthető legyen* Az első cso­port a jogi probléma volt a 250,-.ik § védelmé* A harmadik csoport a ma­gyar jóvátétel illetve a békosserzódésból folyó egyéb magyar kötele­zettségek összegszerű megállapítását A kát osoport közzé ékelődik a második, a döntöbÍróságok előtt folyamatban levő pörök liquldálásának kérdése* Itt aztán ismerteti a döntőbírósági elv körül Magyarország és a kisentente között támadt ellentéteket rámutat, fcofjy három éven át küzdött Magyarország a Népszövetség előtt, hogy a Románia ált a3L vissza hivott biró helyébe a Népszövetség uj birót küldjön kl és a nyár fo­lyamén Parisban folytatott Ybung-bizottsági tárgyalásokon a kisentente már határozott formában állította fel, hogy Magyarország mondjon le a békeszerződés 250,-ik §-ban foglalt jogáról: Ezt a követelést szöges­ték ellenünk Hágában is. A védekezésre két ut állott nyitva, vagy visz szautasitani törhetlen határozottsággal a kisentente köret élését, vagy olyast kompromisszumos ajánlattal állani elő, amely a választott bíró­ságok elvének fennmaradását biztosítja* A magyar kompromisszumos aján­lat két előzményre támaszkodott: 1927,őszén a magyar kormány maga aján­lotta a Népszövetségi Tanácsnak, hogy a Romái ia és Magyarország között folyó jogi vitában kérje ki aTanéc* a hágai nemzetközi bíróság szak­véleményét* 1928 márciusábaa pedig maga a Tanács indítványozta, hogy a három tagból álló döntőbíróságot egészítsék ki két semleges bíróval, hogy az itélet Romániára nézve megnyugtató é) megtámadhatatlerí legyen* Mindkét megoldás^ formulát mi elfogadtuk, Románia nerá* A magfar aján­lat tehát, amely az itt vázolt két elvre támaszkodüc tetszetős és kor rekt !r megvédte a döntőbíróság elvét, ezért a nagyhatalmak nyomban el­fogadták és éles harc kényszeritették a kisententetot is ennek elfege* d ás árat A tisztán jogi problémáknál tehát a mérleg a mi javunkra bil­iont. Ami pedig a harci?!rtiír csoportot, t.i. a jórátételt illeti emléke

Next

/
Thumbnails
Contents