Lapszemle, 1930. január

1930-01-25 [1358]

Guardian szerint Grandi btsse.de volt az,amely legtöbbel járul t ltftgyverezés gondtlttántk magvalósításához Felhívása hegy bátran nézztntk szambe tzztl a problémával, és intelme trravonatközeleg, hegy félintézkedástk semmit sem érnek, tz eddig hallttt érvelések között t legerősebben meggyőző veit. Grandi besaÉdének tz angol sajtéban keltett visszhangját omoli ki különösön a Corriere dollt Sera /23/ londoni tudósitása is. A Papoló d

%

Itália /23/ londoni tudósitásában szintén rámutat arra a szimpatikus atmoszférára is általános helyeslésre,amely az olasz részről tttt kijelentéseket követte. Ugyanakkor azonban megállapítani véli,hogy máris mutatkoznak az ellentétes felfogások körvonalai,amelyek a konferenciát valószinülog súlyos alternatíva elé állitják. A lap tudósitója szerint az egymással szembe kerülő két ellentétes fölfogás a körül jegocosodik ki hogy az érdokolt államok tengeri fegyverkezését redukálják-a,vagy korlátozzák. A redukálás hívének vallotta magát Grandi olasz külügyminiszter és delegátus, mig a francia delegáció t korlátozás álláspontjára helyezkedett. Itt egyetlen ét legfőbb érvül az ország, illetve birodalom /beleértve a gyarmatokat/ biztonságát hangoztatja. A lap itt megjegyzi,hogy ht Franciaország nem érzi magát eléggé biztositva jelenlegi flottája által,illetve t még programmbavott épitkezéstk révén, mit kivánjon akkor Itália,amely teljesen be van zárva a Földközi Tengerbe,veszélyes támadásoknak ki van téve majdnem minden oldaláról, mögötte egy nyugtalan nép fenyegető magatartását látja, amely a dalmát partok felől áll lesben és szinte frenetikusán fegyverkezik nem tudni melyik európai nagyhatalom biztatására és költségére. És mégis Itália nem azzal áll elő Londonban,hogy fokozottabb fegyverkezést biztositson magának, hanem kész elfogadni a lehttő