Lapszemle, 1930. január

1930-01-25 [1358]

folyamatnak a háború és a tea tv ér faj ok egyesülése, X Balkáa társsaiul ég kulturális fejlődése most már igen gyors, noha bizonyos tekint etekben lassúnak látszik. így némelyik fővárosban az egyetem* ethikát tanitanok míg a bor tűn

őkbe,, kinval látásra fogják a foglyokat. Az ipari munkás helyzete is rossz még Honáüiában és "Szerbiába* is. X nép zöme paraszt, arisztokraták u román bojárokon, a bosz*iai mohamedán bejeken és az albán törzsfó'kön kívül nincs és a kereskedők idegenek. A most alakuló középosztály p-áasztok fiaik ból kerül ki és minden paraszt taníttatni akarja a fiát, a nevelés iia i'Uis a Balkánon.így történik,hogy a vidék elnéptelenedik és félmüveit elemek lepi pik el a városokat. A nyomorgó intelligencia könnyen agitátor! munkát vállal és a hivatalok tele vannak oda nem való emberekkel

. Jgy a baksis-rendszer di vik; A.ezero diktatúra szerencsére bátran megszüntetett pár középiskolát, Bulgária praktikus alapra fekteti azt, csak Romániában sok még a tanuló. 'Sze bia előnye, hogv magasabb műveltségű népekkel került össze, amelyek szlávok a 7ojvodi*u..t kivéve, és Macedóniát. A honi elemeket támogatják, hogy az ide geneket ki lehessen szorítani. Két folyamat erősiti a középosztályt, az ipar fejlődése és a kivándorlók visszatérése, üomániában a kisajtátitott birtokosok kezdtek ipari vállaltokat az ország függetlaaitésére a behozataltól, 'Szerbia periig gépeket kapott jóvátételben.X kivándorlók főleg Albániába*, Horvátországban és Srdélybe* vannak sokan és ezek uj gondolatokat hoznak és sokszor kis tőkét is, villát építenek és a társadalom támaszai lesznek. Ha "serbiába és Bulgáriába is aüiivia* jönnének vissza, a civilizáció gyorsabba:, fejlődnék a Balkánon, •