Lapszemle, 1930. január
1930-01-25 [1358]
, Ugyancsak a Cseszké Szlov o /24-21/ hírek rovatában arról pamosakodik,, hogy a biztonsági viszonyok a csehszlovák határon annyira rosszabbodtak, hogy a lakosság nyomatékosan követeli a viszonyok javu* lását Az utóbbi időben a lopások rablások, gyilkosságok száma egyre növekedik és a tetteseket többnyire azért nem lehet \ elfogni, mert Idejekorán a közeli határon át Magyarországba menekülnek A ruszinszköi tantoről nyilatkozott a sajtó képviselőinek Vondrasek Buszinszkó uj tanügyi referense ; Vondrasek kijelentette,, hogy szó sincsen Buszinszkó erőszakos elcsehesitéséről amennyiben csak ott állítanak fel cseh iskolát, ahol azt a lakosság kéri A legtöbb helyen a zsidóság kéri a cseh iskola felállítását, mert a ruszin ukrán-nagyorosz nyelvi harc következtében a tanítási nyelv egysége ninos meg- s így gyakorlati szempontból 9 cseh iskola mellett kell a szülőknek dönteniök., A Prágai Magvar Hírlap /24-19/ megjegyzi, hogy Vohdrasek elfelejtett nyilatkozni arról hogy milyen eszközökkel szerzik be egyes községekben a licences zsidóktól a cseh iskola kérését tartalmazó kérvényeket s mil yen ké nyszerhelyzet hozzák'a _zsi dó szülőke t? A ruszin-ukrán-nagyorosz nyelvi harc kétségtele nül nagy hasznára van a Euszinszkó elosehesitésére irányuló törekvéseknek,, mert a tiz éves nyelvi bizonytalanság okvetlenül a cseh iskolák felállításának útját egyengeti. Ezt a harcot azonban ezelőtt tíz esz tendővel az akkori kormányzat me sterségesen idézte fel s azóta is állandóaü türi minden kormányzati rezsim azzal az álokoskodással,, hogy a nyelvi kérdés megoldása Euszinszkónak teutonom belügye"» Szóval Ruszinszkó autonóm jogaiból csupán a nyelvi jogot ekceptál a prágai kormányzat , de azt is csak a nyelvi harc jogosságának szempontjából és azon célból,-* hogy a cseh iskolák terjesztése annál szüks-íg szert, bbe vál Jé*, *
